Szűkíti a kormány az ingyenes jogi segítségnyújtásra jogosultak körét

Június 2-án került kihirdetésre az a törvénymódosítás, amely gyengíti a jogi segítségnyújtáshoz való jogot, és amelynek következményeként több feladat hárul a jövőben a civilekre és a bíróságokra, olvasható az Utcajogász Egyesület közleményében.

2023. április végén nyújtotta be a Kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter a T/3776. számú törvényjavaslatot, melyet az Országgyűlés május 23-án fogadott el. A törvényjavaslatra a Fidesz képviselői igennel, a DK, az MSZP és a Mi Hazánk képviselői pedig nemmel szavaztak. A Momentum, a Párbeszéd és a Jobbik képviselői tartózkodtak a szavazás során. Az igazságügyi salátatörvény, amely összesen 34 törvényt módosított két fontos változtatást hajtott végre, amely érinti az állami jogi segítségnyújtás rendszerét.

Csökken azon rászorulók köre, akik jogosultak lehetnek az állam segítségére jogi ügyeik intézéséhez

A közlemény szerint a jogi segítségnyújtási törvény a módosítás előtt is csak nagyon korlátozott körben biztosított segítséget azoknak, akik számára súlyos nehézséget okoz vagy egyenesen lehetetlen az ügyvédi költség megfizetése. A támogatás vagy a jogi szolgáltatás díjának átvállalását, vagy annak megelőlegezését jelenti, amely az esettől függően pártfogó ügyvédi képviseletre is kiterjedhet. A költségek átvállalására csak a leginkább rászorulók esetében kerülhet sor, ezt a kört szűkíti a jelenlegi módosítás.

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerint a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a fél családjának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap (28.500 forint) összegét, egyedülállók esetében annak 150%-át, vagyona pedig nincs. Ez a módosítással nem változott, továbbra is csak ez a rendkívül alacsony jövedelem mellett lehet ingyenes jogi segítségnyújtást igénybe venni.

Az eddigi szabályozás szerint nem kell vizsgálni a jövedelmi helyzetet néhány olyan esetben, amikor azt egy másik juttatás igénybevételéhez már vizsgálták. Ebbe a körbe tartoztak az aktív korúak ellátására jogosult személyek, valamint azok, akik ilyen személlyel egy háztartásban élnek. A változás szerint a jogosultak köre szűkül. A módosítás indoklása a következő: „foglalkozást helyettesítő támogatás folyósítása szünetelése során azonban az aktív korúak ellátására jogosultság még 120 napig fennáll, így bár keresőtevékenységgel bevételhez jut, és ezáltal a szociális helyzete már nem feltétlenül indokolná, mégis jogosult továbbra is alanyi jogon jogi segítségnyújtási támogatásra. A módosítás ezt a helyzetet küszöböli ki, annak érdekében, hogy csak a ténylegesen rászorulók részesüljenek támogatásban”.

Az Utcajogász Egyesület szerint az érintettek anyagi helyzete nem oldódik meg egy csapásra attól, ha végre álláshoz jutnak, hiszen előtte hónapokig a megalázóan alacsony ellátásból voltak kénytelenek megélni és családjukat eltartani (az aktív korúak ellátásának összege havonta 22.800 forint). A jogsegélyre szorulókat erre a három hónapra elzárni a lehetőségtől szükségtelen és az érintettek számára méltatlan helyzetet eredményező eljárás.

Az arra jogosultak csak korlátozott számban vehetnek igénybe állami jogi segítségnyújtást

A törvénymódosítás másik újítása, hogy az ingyenes jogsegélyt évente legfeljebb tíz alkalommal igényelhetik azok is, akik egyébként megfelelnek a szigorú rászorultsági és egyéb feltételeknek. Ezt meghaladóan különös méltánylást érdemlő okokat kell igazolni, ezek mibenlétét azonban a törvény nem határozza meg. Az indoklás azt sugallja, hogy egyes jogi segítők szándékosan, az állam által fizetett ügyvédi munkadíj miatt ugyanazon ügyfelekkel összejátszva vesznek igénybe állami támogatást.

Az egyesület álláspontja szerint, amennyiben adott konkrét ügyekben visszaélés történt, azt nem a vétlen rászorulókat is sújtó törvényi korlátozással, hanem a visszaélésekben részt vevők felelősségre vonásával szükséges megoldani. A szabályozással visszaélők esetében évi egy alkalom is sok, az évi tíz alkalom viszont szükséges lehet például olyan rászorulók esetében, akik egy-egy határozattal csak néhány óra tanácsadásra kapnak támogatást, ami nem elegendő az ügy megoldására.

A módosítás a civilekre és a járásbíróságokra hárítja a jogi segítségnyújtást

A törvényjavaslat indoklása szerint a rászorulók nem maradnak segítség nélkül. A kormány hangsúlyozza, hogy a korlátozás ellenére szóbeli tanácsadást a kormányhivatalok ügyintézői továbbra is adnak. A kormánytisztviselők azonban nem minden esetben rendelkeznek jogi végzettséggel vagy jogi szakvizsgával, így kérdéses, hogy a szóbeli tanácsadás minősége alkalmas lehet-e egyáltalán segítségnyújtásra.

Az indokolás emellett azzal is védi az állami segítségnyújtás csökkentését, hogy az ügyfelek másoktól is kérhetnek segítséget: a járásbíróságok ügyfélsegítőitől (régi nevén ún. Panasznap), önkéntes munkát végző ügyvédektől vagy egyházaktól.

Az Utcajogász szerint az állami jogi segítségnyújtást nem lehet a bíróságokra hárítani, mivel a bíróságok ügyfélsegítő csak általános tájékoztatást tudnak nyújtani, nem pedig konkrét jogi tanácsadást vagy képviseletet.

A jogi segítségre szorulók segítésének mint közfeladatnak az önkéntes munkát végző ügyvédekre való hárítása szintén szakmailag indokolatlan, mivel Magyarországon nincs a pro bono ügyvédi tevékenységnek intézményi háttere, a jogvédő szervezeteknek pedig nincs kapacitásuk országosan, a legkülönbözőbb jogterületeken tanácsot vagy akár képviseletet nyújtani minden rászorulónak.