G7: A magyar lakosság több mint fele szegényebb lett az elmúlt fél évben
Reprezentatív kutatásban vizsgálta meg a G7, hogy idén január elseje óta hogyan változott a magyar felnőtt lakosság anyagi színvonala. Azért épp január eleje óta, mert jellemzően ilyenkor nőhetnek a bérek, és ennek mértéke idén különösen érdekes volt az Európa-bajnok infláció miatt.
A Reacty Digital részvételével készült, május második felében végzett kutatás alapján azt látni, hogy a válaszadók 27 százaléka számolt be arról, hogy a fél év alatt 1-10 százalékkal nőtt a jövedelme. Ugyanebben az időszakban a KSH adatai szerint 8 százalékos volt az infláció, azaz ők lehetnek azok az emberek, akiknek nem változott érdemben az anyagi helyzete.
A jövedelmüket nagyjából szinten tartók 35 százaléka 60 év feletti, azaz esetükben jó eséllyel a januári, 15 százalékos nyugdíjemelés számított. Ebben a csoportban a 200-300 ezer forint közötti jövedelem fordult elő amúgy leggyakrabban.
Volt 14 százalék, akiknek 10 százaléknál jobban nőtt a jövedelme, míg 20 százaléknál nagyobb növekedést csak 3 százalék jelzett, és jellemzően ezekbe a kategóriákba azok tartoztak, akik eleve többet, havi 400 ezer forintnál többet kerestek.
A válaszadók 40 százaléka számolt be arról, hogy nem változott a jövedelme január óta, azaz nekik 8 százalékos reálbércsökkenést kellett elszenvedniük fél év alatt. És volt 18 százalék, melynek egyenesen csökkent is a jövedelme. Róluk a felmérés alapján azt tudni, hogy
- 39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik,
- 32 százalékban szakmunkás végzettségűek,
- 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók,
- és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak.
A lap megjegyzi, hogy ez a felmérés árnyaltabb képet ad, mint a KSH gyorsjelentése, melyből májusban az derült ki, hogy országosan a bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset pedig 16,5 százalékkal nőtt egy év alatt, de ezek az átlagos értékek elfedik, hogy mennyire nagy különbségek vannak a társadalmon belül.
Az elszegényedésre nem meglepő módon a spórolás a válaszreakció, aminek hatásait már látni is a fogyasztás, és a kiskereskedelem bezuhanásában, ami a gazdaság egészére is súlyos nyomást helyez.