A magyarok ötöde dohányzik, honfitársaink kevesebb mint fele mozog hetente legalább egyszer és 57 százalékának van súlytöbblete

Haszán Zoltán
egészség
2023 július 01., 10:51

Számos érdekes adattal megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Egészségügyi helyzetképe 2022-ről.

A felmérés szerint tavaly a magyar lakosság közel kétharmada elégedett volt az egészségével, a férfiak 5 százalékponttal nagyobb arányban, mint a nők. Az időseknél ugyanakkor 2021-hez képest 16 százalékkal romlott azoknak az aránya, akik jó vagy nagyon jó egészségérzetűnek mondják magukat.

link Forrás

A KSH azt írta, hogy az iskolai végzettség, illetve a jövedelmi helyzet jelentősen befolyásolja a vélt, azaz a szubjektív egészségi állapotot. A kedvezőtlenebb helyzetben lévők kevésbé elégedettek az egészségi állapotukkal. Az alapfokú végzettségűek és a legalacsonyabb jövedelműek mindössze fele-fele, a felsőfokú végzettségűeknek és a legmagasabb jövedelműeknek viszont egyaránt több mint háromnegyede tartotta jónak vagy nagyon jónak az egészségét.

Az egészséget meghatározó tényezők négy fő csoportba sorolhatók: életmód, genetika, környezet, egészségügyi ellátórendszer - írja a felmérés. Ezek különböző arányban járulnak hozzá az egészség alakításához és fenntartásához. Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, életmódunk (pl. a táplálkozás, a fizikai aktivitás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás) határozza meg.

A túlsúly nagymértékben hozzájárul az általános egészségi állapot romlásához, a betegségek kialakulásához és a korlátozottság fokozódásához. A tápláltsági állapot általános jellemzésére széles körben alkalmazott WHO-ajánlás szerinti testtömegindex (BMI) alapján 2022-ben a 16 éves és annál idősebb lakosság 40%-a számított normál testsúlyúnak, 2,8 százalék soványnak. Súlytöbblete 57 százaléknak volt, ebből 36 százalék túlsúlyos, de nem elhízott. Enyhe és középsúlyos (I–II. fokú) elhízással a lakosság 20, súlyos, azaz III. fokú elhízással 1,8 százaléka küzd.

link Forrás

A férfiak mindegyik korosztályban nagyobb arányban küzdenek súlyproblémákkal, mint a nők. Az életkor előrehaladtával kezdetben emelkedik a túlsúlyosak és elhízottak aránya, majd a legidősebbek körében megfordul a tendencia. A férfiaknál és a nőknél is a 65–74 éves korosztályban élnek a legnagyobb arányban súlytöbblettel (a férfiak 76, a nők 69%-a).

Saját bevallása szerint a 16 éves és annál idősebb lakosság 45 százaléka sportol vagy végez valamilyen testmozgást szabadidejében hetente legalább egyszer (legalább 10 percen át), 16 százaléka naponta, 29 százaléka ennél ritkábban sportol.

link Forrás

A gazdaságilag aktívak közül kevesebbet mozognak a munkahelyükön kívül azok, akiknek munkavégzés közben nagy erőt kell kifejteniük: nekik csupán 38, míg az ülőmunkát végzőknek 54 százaléka sportol vagy végez testmozgást legalább heti rendszerességgel. Az inaktív lakosság összetétele heterogén, idetartoznak többek között a nem dolgozó tanulók és a nyugdíjasok, járadékosok is. A tanulók a legsportosabbak, háromnegyedük (76 százalék) végez fizikailag aktív szabadidős tevékenységet legalább hetente egyszer, míg a fogyatékkal élők és egészségi okból munkaképteleneknek egynegyede (24 százalék).

2022-ben a 16 éves és annál idősebbek több mint háromnegyede (77 százalék) egyáltalán nem, egyötöde (20 százalék) pedig napi szinten dohányzott.

A hetente néhány alkalommal vagy ritkábban dohányzók aránya nagyon alacsony, mindössze 3,3 százalék volt.

A férfiak 25, a nők 16 százaléka naponta dohányzik, arányuk minden korcsoportban magasabb a férfiak körében. A férfiaknál a napi dohányosok aránya korosztályról korosztályra jelentős mértékben nő, egészen a 35–44 éves korig (33 százalék), utána azonban gyorsuló ütemben csökken. A nőknél a 25–34 éves korcsoportban ugrik meg jelentősen a napi szintű dohányzás, ami az aktív kor végéig nem is változik nagymértékben (19–20 százalék), csupán a nyugdíjas korosztálynál figyelhető meg az arány csökkenése. A napi dohányzás gyakoribb az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek körében.

2022-ben saját bevallásuk szerint a 16 éves és annál idősebbek körében a férfiak 4,8 százaléka napi szinten, 12 százaléka hetente néhányszor fogyasztott alkoholt, míg a nőknek csak 0,6 százaléka ivott mindennap szeszes italt, 2,9 százaléka pedig hetente néhányszor.

A legalább heti rendszerességű alkoholfogyasztás a férfiaknál az 55–64 éves korosztálynál éri el a csúcsát. A nők közül a középkorúak isznak legnagyobb arányban legalább hetente alkoholt, de arányuk egyik korcsoportban sem éri el az 5 százalékot. A napi alkoholfogyasztók aránya az életkor növekedésével mindkét nemnél folyamatosan nő.

Alkoholfogyasztás terén jelentősek a területi különbségek. Mind a napi, mind a legalább heti rendszerességgel fogyasztók aránya Pest régióban és Dél-Dunántúlon kiemelkedő mértékű. Ezekben a régiókban 17–17 százalék a legalább hetente ivók aránya, míg a többi régióban 6,3–9,2 százalék között mozog. A naponta ivók aránya Pest régióban 5,0, Dél-Dunántúlon 4,3 százalék, a többi régió többségében ennek felét sem éri el (1,5–2,5 százalék).

Írnak arról is, hogy tovább nőtt a háziorvosok túlterheltsége, ezzel külön cikkben foglalkozunk.


túlsúly egészségügyi helyzetkép mozgás dohányzás ksh