Európai Bizottság: Nagyon kevés előrelépés történt Magyarországon a jogállamiság erősítésében

Magyarország ismét nem szerepelt fényesen az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésében. A szerdán közzétett jelentés szerint ugyan történt némi előrelépés pár területen, a bizottság viszont egy hosszú listát is közölt arról, min kellene változtatnia a magyar kormánynak. A kormány reakciója: háborúpártiak, migránsgettó, holapénz?!A bizottság immár negyedik éve közli jogállamisági jelentését, amelyben minden tagállamban megvizsgálja az igazságügyi reformok alakulását, a korrupció ellen kialakított keretrendszert, a média helyzetét és az intézményi fékek és ellensúlyok rendszerét. A jelentésben minden ország esetében összegzik, hogy a négy dimenzióban mi a helyzet, aztán ajánlásokat fogalmaznak meg a jelentés szerzői, hogy min és hogyan lehetne javítani, az idei jelentésben pedig azt is megvizsgálták, hogy a kormányok mennyiben fogadták meg a korábbi jelentés javaslatait.

A jelentés szerint a tagállamok átlagosan a bizottság ajánlásainak 65 százalékát megfogadták és teljesítették. A magyar kormány is megfogadott valamennyit, de messze nem 65 százalékot. A magyar kormány és parlament megfogadta és teljesítette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének megerősítéséről szóló ajánlást, megszüntette a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezéseket, szigorította a Kúria elnöki posztjára való alkalmasság kritériumait és megerősítette a Kúria elnöke feletti bírói testületek ellenőrzési jogait. Voltak még kisebb előrelépések a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban, de messze nem annyi, mint amennyit a bizottság várt volna, vagy mint amire javaslatot tett

Viszont nagyon sok másik ajánlást nem teljesített a magyar kormány, pedig ahogy Didier Reynders igazságügyi biztos a sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország uniós forrásai múlnak ezeken a kondíciókon. Magas rangú tisztségviselők és közvetlen környezetük korrupciós ügyeinek kivizsgálásában például semennyit nem haladt a kormány, ahogy a média helyzete sem igazán változott, továbbra is aggályos a médiahatóság és a közmédia függetlenségének kérdése, és nem szabályozta a kormány azt sem, hogy a médiatermékek között hogyan osztja el az állami reklámbevételeket.

A bizottság elég hosszú listát adott újabb ajánlásokról, amelyeknek teljesítését majd a jövő évi jelentésben értékelik. A bizottság addig azt várná, hogy Magyarország

• vezessen be mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének növelésére;
• hozzon olyan szabályokat, amelyek növelik a közszolgálati média független irányítását és szerkesztői függetlenségét;
• fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állami reklámkiadások igazságos és átlátható elosztását;
  
• teremtse meg a környezetet arra, hogy a magas szintű korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások eredményesebbek legyenek;
  
• számolja fel a civil szervezetek működését akadályozó szabályokat, például a bevándorlási különadó kivezetésével;
• fogadjon el új szabályokat a lobbizással kapcsolatban, csökkentse a forgóajtó jelenséget (amikor ugyanazok az emberek szabályoznak egy szektort, akik korábban abban dolgoztak vagy később abban terveznek elhelyezkedni), és fejlessze tovább a vagyonnyilatkozatok rendszerét;
• és javítsa az ügyeletelosztási rendszert az alsóbbszintű bíróságokon.

A Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központ hamar kiadott egy közleményt, amelyben leginkább elismételte Orbán Viktor múlt heti kritikáit az EU-val és az Európai Bizottsággal kapcsolatban. A közlemény szerint Magyarország MINDEN vállalást teljesített, ennek ellenére a bizottság folyamatosan nyomást gyakorol rá, ez a jelentés pedig ennek egy újabb eszköze. És miért gyakorolnak nyomást Magyarországra? Mert "nem állunk be a háborúpártiak sorába. Nem akarunk migránsgettókat. Visszautasítjuk a rezsicsökkentés eltörlését. Meg merjük kérdezni az Európai Bizottságot arról, hogy hol van az a rengeteg pénz, amit Ukrajnának adtak."

Varga Judit nemrég lemondott igazságügyi miniszter, aki európai parlamenti karrierre pályázik, a Facebook-oldalán így értékelte a jelentést: "A Bizottság jogállamisági jelentése az EP-ben, a Bizottságban és egyes tagállamokban uralkodó közállapotok fényében értelmezhetetlen."

Este Varga Zs. András, a Kúria elnöke is reagált a bizottsági jelentésre. Mint írja, a jelentés Kúriára vonatkozóan "sajnálatosan, ellenőrzés nélkül" átvette az Országos Bírói Tanács (OBT) "minden ténybeli alapot nélkülöző, többször adatokkal cáfolt, sok bíró személyes integritását sértő önkényes véleményét".

"A megállapításokat mint a bírói tekintélyt minden alap nélkül megkérdőjelező politikai támadást ismételten, sokadszorra visszautasítom".- írja a Kúria elnöke. "Azt pedig, hogy mindez az Országos Bírói Tanács néhány volt és jelenlegi tagjának öncélú törekvésein alapul, nagyon sajnálatosnak tartom. Ezektől a törekvésektől nemcsak a Kúria képviseletében, hanem minden tisztességes magyar bíró nevében elhatárolódom"