Az IMF-et is többre tartják a magyarok, mint a Türk Tanácsot
2023 június 08., 12:32
A magyarok 11 százaléka gondolja, hogy Zelenszkij helyesen cselekszik
Putyinban sem nagyon bíznak a magyarok, de még mindig többen gondolják azt, hogy képes a globális történések szempontjából helyesen cselekedni, mint Zelenszkij, akivel szemben világszinten is kirívó a magyarok bizalmatlansága. Ha pedig az orosz földgáz vagy a Moszkvával szembeni keményebb fellépés között kell választani, akkor a magyarok sokkal inkább választják az energiaforrásokat, mint bárki más Európából.
Többek között ez derült ki az amerikai közvélemény-kutató vállalat, a Pew Research Center 24 országban készített reprezentatív kutatásából, melyben a háborúhoz kapcsolódó témákban tettek fel kérdéseket.
A Pew hétfő délután közzétett tanulmánya alapján a világ számos országában mélyponton van Oroszország megítélése: a vizsgált országokban a megkérdezettek 82 százaléka van rossz véleménnyel a mai Oroszországról, és hasonló arányban vannak azok, akik nem bíznak abban, hogy Vlagyimir Putyin a globális történések szempontjából helyesen cselekszik.
Volodimir Zelenszkij megítélése jóval vegyesebb képet mutat: a 24 országban a megkérdezettek 51 százaléka bízik legalább valamennyire abban, hogy az ukrán elnök a globális történések szempontjából helyesen cselekszik, míg a válaszadók 39 százaléka vagy egyáltalán vagy nem nagyon bízik Zelenszkijben. Az eredményekben nagy volt a szórás: az ukrán államfő megítélése Európában belül sokkal pozitívabb, de azért a kontinensen is akadnak országok, ahol nem bíznak benne.
Az idén tavasszal készült felmérés alapján kiugró a magyar eredmény: nálunk mindössze az emberek 11 százaléka bír némi vagy határozott bizalommal az ukrán elnök felé, ez nemcsak Európában, de az összes vizsgált ország esetén a legalacsonyabb érték.
A Pew csak közzéteszi az eredményeket, és nem kommentálja azokat, de azért a magyar adatokat látva meg lehet kockáztatni a feltételezést, hogy ehhez köze lehet annak, ahogy a kormány sok milliárd forintból fenntartott propagandagépezetét használja arra, hogy a háborúban megtámadott ország és annak vezetője ellen hergeljen.
Magyarországon a Pew kutatása szerint többen gondolják azt, hogy Putyin helyesen cselekszik a világpolitika szempontjából (19 százalék), de azért az orosz elnökkel szembeni bizalmatlanság nálunk is magas (50 százaléka a válaszadóknak egyáltalán nem bízik Putyinban, míg 29 százalék inkább nem bízik a döntéseiben).
Érdekes adat, hogy Putyin megítélése sokat romlott az úgynevezett közepes jövedelmű országok körében, ahol a Pew legutóbb 2019-ben mérte fel az orosz elnök megítélését. Mivel a Pew által megbízott kutatók sokszor személyes megkereséssel végzik a kutatásokat, a koronavírus-járvány után most először volt lehetőségük elkészíteni a felmérést, és azt látni, hogy míg mondjuk Argentínában négy évvel ezelőtt az emberek 51 százaléka nem bízott Putyin döntéseinek helyességében, most már 74 százalékon áll ez az arány. Az egyetlen kivételt India jelenti, ahol a bizalommal bírók és a bizalmatlanok aránya is nőtt (hiszen van lehetőség nem válaszolni is), és Indiában az emberek több mint fele szerint Putyin még mindig képes helyesen cselekedni.
A legbefolyásosabb nemzetközi vezetők közül a magyarok leginkább még Emmanuel Macron francia államfőben bíznak, de benne is csak az emberek 30 százaléka, úgyhogy az eredmények alapján látni, hogy a magyar társadalom a felmérésben vizsgált, az orosz-ukrán háborúhoz valamilyen módon leginkább köthető vezetővel szemben bizalmatlan, Putyin és Joe Biden megítélése pedig teljesen megegyezik.
Azokban az országokban, melyekbe áramlik orosz földgáz és/vagy kőolaj, kérdezték az embereket arról, hogy mi a fontosabb: keményebbnek lenni az oroszokkal Ukrajna lerohanása miatt, vagy pedig fenntartani a hozzáférést az orosz energiaforrásokhoz. A válaszok a vizsgált 11 országban vegyes képet mutatnak, de a magyar eredmény itt is kiugró: a megkérdezettek 76 százaléka gondolta azt, hogy fontosabb az energiához való hozzáférés, mint a kemény fellépés. A magyar esetnél külön is kiemelte a Pew tanulmánya, hogy mennyire élesen kiütközött a világnézeti tényező: a magukat baloldalinak valló válaszadók 45 százaléka a határozottabb fellépést választaná az oroszokkal szemben, míg a magukat jobboldalinak valók közül csak a válaszadók 10 százaléka gondolta így.
A NATO megítélésében is nagy a szórás a tagállamok között: míg a lengyelek 93 százaléka támogatja a katonai szövetséget, addig a közismerten NATO-szkeptikus görögöknek csupán 40 százaléka. Magyarországon a válaszadók több mint fele NATO-párti (ami egybecseng a közelmúlt hazai felméréseivel), míg a csatlakozási lehetőségre váró (és épp Magyarország által is akadályozott) Svédországban 78 százalékos a szervezet támogatottsága.
A Pew korábbi felméréseit összevetve látni, hogy Magyarországon tavalyhoz képest nagyot, 7 százalékpontot esett a NATO támogatottsága, de az időben messzebb visszanézve épp a 2022-es 63 százalékos támogatás tűnik kiugrónak, a járvány előtti utolsó mintavétel alkalmával, 2019-ben például 48 százalékon állt a NATO-támogatók aránya, korábban pedig többször is (2009-ben és 2016-ban) az idei eredménnyel gyakorlatilag megegyező 57 százalékot mértek.
A Pew módszertani oldaláról kiderül, hogy a reprezentatív kutatást 1007 fő megkérdezésével, személyes mintavétellel, a Gallup részvételével bonyolították le idén március 8-a és április 21-e között.