Első olvasatban elfogadta az izraeli törvényhozás a Legfelsőbb Bíróság jogköreit csorbító igazságügyi reformjavaslatot, jelentette a Reuters. Benjamin Netanjahu miniszterelnök már jó ideje próbálja megnyirbálni a bírói hatalmat, de tavasszal a hatalmas tömegdemonstrációk hatására megfutamodott, mondván, nem akarja kettészakítani a nemzetet.

A reformjavaslattal szembeni tiltakozások tényleg példa nélküliek voltak, már annyiban is, hogy a hadseregre is kiterjedtek. Tartalékosok tagadták meg a szolgálatot a bírói jogkörök csorbítása ellen tiltakozva. Ez utóbbi amúgy Izrael nemzetközi partnereiben is aggályokat ébresztett a jogállamiság sérülése miatt.

De mint Netanjahu és szélsőséges koalíciós partnerei már tavasszal jelezték, a reformot nem elvetették, csak elhalasztották. Így hétfőn a jobboldali koalíció, aminek biztonságos, 64 fős többsége van a 120 fős parlamentben, első olvasatban megszavazta a javaslatcsomagot - melynek végső elfogadásához még kétszer kell szavazni róla.

A reform, vagyis hát a bírói jogkörök megnyirbálásaként az új törvény korlátozná a Legfelsőbb Bíróság jogát a kormány, a miniszterek, és egyéb választott tisztségviselők döntéseinek érvénytelenítésében, melyet eddig azok észszerűtlenségére hivatkozva megtehetett. A javaslat bírálói szerint valójában ez a bírói jogkör a korrupció és a hatalommal való visszaélés korlátja - velük szemben a javaslat támogatói azzal érvelnek, hogy ennek eltörlése hatékonyabbá teheti a kormányzást a bíróságok beavatkozásának korlátozásával. "Ez nem a demokrácia vége, hanem a demokrácia erősítése" - üzente például Netanjahu miniszterelnök, aki szerint "a bíróságok függetlenségének kiegészítése nem korlátozza a polgári alapjogokat és semmiféle kárt sem okoz Izraelnek", mert szerinte a bíróságoknak a jövőben is jogában áll felügyelniük a kormányzati intézkedéseket és személyi döntéseket.

Netanjahu javaslata a Reuters angolosan visszafogott megfogalmazása szerint nem csillapította a kedélyeket. A Legfelsőbb Bíróság épületétől a parlament elé vonuló tiltakozók hangja még az izraeli Nemzeti Bank épületébe is behallatszott, ahol a jegybankelnök Amir Jaron a bírói függetlenség garanciáinak beépítését követelte a törvényjavaslatba. "A további bizonytalanságnak gazdasági következményei lesznek" - mondta újságíróknak, utalva rá, hogy az alkotmányos válság hatására a sékel, az izraeli valuta már alulértékelt, és az izraeli tőzsde is alulteljesít. (Via Reuters)