Izraelben óráról órára nő a feszültség azután, hogy az éjszaka tüntetések voltak a városokban az igazságügyi reform leállítását követelő Yoav Gallant védelmi miniszter menesztése miatt.

A helyzet óráról órára változik, összefoglaltuk a legfrissebb fejleményeket:

• Hétfő reggel elterjedt a hír, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy televíziós nyilatkozatban jelenti be az igazságügyi reform felfüggesztését. Csakhogy közben arról jöttek hírek, hogy a szélsőjobboldal megvonhatja a támogatását, ezért a nyilatkozatot elhalasztották. A kormány egyik keményvonalasa, a telepespárti nemzetbiztonsági miniszter azt mondta, a reformot folytatni kell, nem szabad behódolni az anarchiának.
• Közben Isaac Herzog, Izrael pártok felett álló elnöke is a törvényhozási folyamat azonnali leállítását követelte.
• A parlamentben hétfőn reggel az ellenzéki képviselők súlyos vádakkal illették Simcha Rothmant, a törvényjavaslatot előkészítő bizottság elnökét. Azt kiáltották neki, hogy Izraelnek nincs szüksége Hamaszra vagy Hezbollahra, a kormány tevékenysége maga egy ellenséges hatalomátvétel.
• Az egyik legnagyobb szakszervezet vezetője általános sztrájkot helyezett kilátásba, ha nem vonják vissza az igazságügyi reformot.
• A tel-avivi reptérről nem indulnak járatok, leállt az egészségügy, sztrájkolnak az államigazgatásban dolgozó jogászok.
• Az egyetemek az oktatást határozatlan időre beszüntették.
• Önkormányzati vezetők éhségsztrájkba kezdtek Netanjahu hivatala előtt.
• A Fehér Ház aggodalmát fejezte ki, az USA elnökének szóvivője kompromisszumot sürgetett.
• A tüntetések az izraeli parlament, a Kneszet épülete előtt folytatódtak hétfőn, alább az élő közvetítés:

A védelmi miniszter bukása

Szombaton már Yoav Gallant védelmi miniszter is úgy nyilatkozott: a kormánynak le kell állítania az igazságszolgáltatás megváltoztatásáról szóló törvényhozási folyamatot, mondván, az intézkedések körüli elkeseredett vita veszélyt jelent a nemzetbiztonságra.

Netanjahu válaszul menesztette a miniszterét. Ezt követően tízezrek vonultak utcára, a rendőrség Jeruzsálemben, Netanjahu házának közelében, és Tel-Avivban, egy fontos főútnál is vízágyúkat vetett be a tiltakozó tömeg ellen.

Sosem látott politikai válság

A január 4-én bejelentett igazságügyi átalakítási terv az elmúlt évek legsúlyosabb politikai válságába sodorta Izraelt, miközben tömeges tüntetések söpörtek végig az országon. Ez külföldön is aggodalmat keltett, és komoly gazdasági visszahatásokra figyelmeztettek.

A reform leginkább arról szólt, hogy Benjamin Netanjahu hogyan tudja elkerülni a felelősségre vonást több, régóta húzódó korrupciós ügyben. A tervezet a kormánynak demokráciákban példátlan jogosítványokat adna: nagy befolyása lenne a legfelsőbb bírók kiválasztásánál, valamint egyszerű parlamenti többséggel felülbírálhatna bírósági ítéleteket.

Netanjahu büntethetetlenségéről is szól

A törvénycsomag első részét már elfogadták, eszerint a legfelsőbb bíróság ezentúl csak akkor függesztheti fel a kormányfőt, ha ő maga bejelenti, hogy fizikai vagy szellemi okokból nem képes ellátni hivatalát. Az intézkedés a korrupcióval vádolt Netanjahut védi. Feleségével 200 ezer dollárnyi ajándékot fogadott el üzletemberektől, amikért cserébe a posztját kihasználva szívességeket tett. Más vádpontok mellett azért is felelnie kell, mert az ügyészség szerint kedvezőbb jogszabályi környezetet ígért a legnagyobb napilapnak, ha hajlandók előnyös színben feltüntetni.

Izraelben a tavaly novemberi választás elsősorban Izrael legbefolyásosabb politikusa, a rendkívül megosztó, 2021 nyara óta ellenzékben politizáló Benjamin Netanjahu jövőjéről szólt. Az általa vezetett nemzeti-konzervatív Likud a választáson kicsit erősödött, ami az előretörő szélsőjobbal és az ultraortodoxok támogatásával már elégnek bizonyult a stabil parlamenti többség eléréséhez. A centrista pártok jó ideje épp a bűncselekmények gyanúja és a per miatt nem voltak hajlandók összefogni Netanjahuval.

(Reuters, BBC, Guardian)