Rég volt akkora felhajtás egy-egy film bemutatója körül, mint a héten a már előre mémesedő Barbenheimer, vagyis az egyszerre a mozikba kerülő Barbie-film és az Oppenheimer körül. Valószínűleg a nyugati világ összes filmes újságírója készült már arra, hogy egy-egy bemutatón vagy promóturnén elcsípje Margot Robbie-t vagy Cillian Murphy-t, hogy megkérdezze őket, megnézték-e már a másik filmjét és mit gondolnak az egész Barbenheimer jelenségről. Erre viszont nem nagyon lesz módjuk, a filmek sztárjai ugyanis egy mukkot nem fognak szólni, sőt, el se nagyon mennek semmilyen bemutatóra vagy promóeseményre. Az amerikai színészszakszervezet ugyanis egy hete sztrájkot hirdetett, aminek az is része, hogy a sztrájkoló tagok nem vehetnek részt semmilyen eseményen.

A hollywoodi stúdiókat és a streaming szolgáltatókat persze nem az elmaradó vörösszőnyeseg események aggasztják, hanem az a 4 milliárd dollár kiesés, amit a színészek és írók együttes sztrájkja okozhat. Utoljára 1960-ban fordult elő, hogy a színészek és az írók szakszervezetei egyszerre tették le a munkát, jobb szerződésekért tiltakozva. Az írók és színészek most nagyon is 21. századi problémák miatt döntöttek úgy, hogy megakasztják a globális filmipart: a streaming szolgáltatók kavarásától és a mesterséges intelligencia előretörésétől akarják megvédeni saját magukat és egész Hollywood-ot.

A streaming sötét oldala

A színészek és írók szakszervezetei hasonló gondok miatt kezdtek sztrájkolni, előbb az írók még májusban, aztán a színészek július közepén. Az egyik fő ok pedig az, hogy miközben a streaming szolgáltatók megjelenése, felvirágzása és egyre agresszívebb versenye elhozta a tévésorozatok virágkorát, közben teljesen átalakította, hogy hogyan gyártják a sorozatokat, és főleg azt, hogyan fizetik ki az azokban dolgozókat, legyenek akár forgatókönyvírók, akár színészek.