Jön a nyolcórás munkaidő az egészségügyben és nem lesz inflációkövető bérezés az orvosoknál
2023 július 26., 06:16
Felmondások jöhetnek, ha bevezetik a szakrendelőkben dolgozó orvosok nyolcórás munkavégzését
- Szerdán számoltunk be arról, hogy a Belügyminisztériumban egyeztetett az egészségügyi ágazatért felelős felsővezetés és a Magyar Orvosi Kamara.
- A belügy részéről felvetődött, hogy megszüntetnék a szakrendelőkben dolgozó orvosok munkaidő-kedvezményét azért, hogy 6 óra helyett ők is 8-at dolgozzanak.
- Az is elhangzott, hogy bár lesz lehetőség hatórás munkavégzésre, az bércsökkenéssel jár.
- A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint nem véletlen, hogy eddig 6 óra volt a munkavégzés ideje.
A Belügyminisztérium azzal érvelt, hogy:
- Magyarországon 8 óra a rendes munkaidő, így a szakrendelők orvosainak is ennyi időt kell munkával tölteniük,
- régóta megoldatlan és problémás kérdés az eddigi munkaidő-kedvezmény, melynek eredeti okai már nem jellemzőek (példaként a sugárterhelés és az orvosra háruló adminisztráció csökkenését említették),
- az ország kórházaiban eltérő gyakorlatok vannak, szeretnének egységesíteni.
Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, fogszakorvos a 444-nek elmondta, a hatórás munkaidőt 1992 óta rögzíti kormányrendelet, amely azt mondja ki, hogy „a teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltöltenie a szakrendelőben szakrendelést ellátó orvosnak, fogorvosnak”.
A jogszabály lényegében 1992 óta nem változott, 2020-ig több kormányrendelet is megerősítette a hatórás munkavégzést. 2020-ban módosult annyiban a rendelet, hogy a fennmaradó időben kell adminisztrációt végezni.
A most alkotott szabályozás értelmében azt a maradék két órát az orvosok nem tölthetnék adminisztrációval, hanem kizárólag rendeléssel. A MOK alelnöke szerint a hatórás munkavégzést nem véletlenül találták ki és tartották fenn rendeletekkel ennyi éven keresztül. Ez nemcsak arról szólt, hogy az orvosokat ne hajszolják túl, szervezési okai is voltak. Mivel a legtöbb esetben 12 órán keresztül érthető el a szakrendelés, például 8-tól 8-ig, a két műszaknak pontosan 6-6 órára jön ki a munkaideje.
Az orvosoknak épp a munkaidő-kedvezmény miatt volt vonzó szakrendelőkben dolgozni, különösen azok esetében, akik családalapítás miatt a sok órás kórházi ellátásból mentek át a kedvezőbb körülményeket biztosító szakrendelésbe. De sok nyugdíjas is ezt választotta, mert ők a kórházi munka után már nem akartak ügyelettel nehezített 8 órát dolgozni. A munkáltatónak továbbra is jogában áll majd enyhítéseket tenni, de Nagy Ákos szerint a kérdés az, hogy tudnak-e élni vele.
A MOK szerint a munkaidő növelése ellátásbiztonsági kockázattal jár, mert az orvosoknak túl sok beteget kell ellátniuk, de ekkora teher mellett nehéz az első és a nyolcadik órában is ugyanazt a színvonalat hozni.
Szintén beláthatatlan, hogy az új rendszer milyen problémákat fog okozni a váltott rendelők esetében, ha minden műszaknak 8-8 órát kell dolgoznia. Ez azt jelentené, hogy a szakrendelés reggel 6-kor kezdődne, este 10-kor érne véget.
Nagy Ákos szerint világos, hogy a jogszabállyal a munkaerőhiányt akarnák enyhíteni, de ennek nem ez a módja.
„Vannak országok, ahol 32 órás munkahéttel kísérleteznek, nemhogy a munkaidő növelésével” – teszi hozzá.
Felmondások jöhetnek
Nagy Ákos úgy gondolja, a szakrendelőkben dolgozó orvosok 33 százalékos növelésnek fogják érezni a nyolcórás munkavégzést. Ha ezt nem vállalják, akkor bércsökkenéssel számolhatnak.
Nagy Ákos szerint felmondásokra lehet számítani, mert sok orvos inkább a magánpraxist választja majd. Ugyanakkor a bérek kis mértékű növelése sem feltétlenül oldaná meg a problémát. Például a Herzberg-elmélet szerint hiába adnak több pénzt, ha a munkakörülmények nagyon leromlanak, nem fognak maradni a munkavállalók.