75 millió forintnak megfelelő összeget nyert a bíróságon egy brit anyuka a munkáltatójától, mert nem engedték el időben, hogy felvehesse kislányát a bölcsiből.

Szerinte ezzel lehetne elősegíteni, hogy a belföldi turizmus felélénkülése segítse a gazdaság járvány utáni újraindítását.

El tudjuk-e képzelni, hogy direkt kevesebbet dolgozzunk? És milyen hatása lenne ennek a jóllétünkre és a környezetre? Ezeket a kérdéseket is vizsgálja egy magyar kutatócsoport. Interjú Antal Miklós humánökológussal.

Például az otthonról dolgozásra is lehet már igényelni a támogatást.

Panaszkodtak a multik.

Miután szerdán egy vezető 12 órás szolgálata lejártakor otthagyta a vonatot.

Az iskolából is hamarabb hazaengedik a gyerekeket.

Ilyenkor gyakrabban járnak orvoshoz.

A szakszervezeti vezetők szerint a kormány ezzel egyszerűen kiveszi a rendszerből a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségét.

Az okostelefonok és a mindenhol elérhető internet miatt sokkal többet dolgozunk, már a munkábamenetelt is megszállta a munka.

Most már majdnem ugyanannyi embernek van munkája, mint a válság előtt, de 22%-uk nem 8 órában csinálja.

És havi 300 euróval is támogatná őket. Cél, hogy mindkét szülő részt vehessen a gyereknevelésben és a munkavállalásban is.

De az igazi bravúr az az, hogy mindeközben a minisztériumok után már a minisztériumi háttérintézményekben is áttérhetnek a tízórás munkanapra.

Többségünk még mindig napi 8 órát vagy többet dolgozik, pedig dolgozhatnánk kevesebbet is. 100 éve még úgy gondolták, hogy a mi korunkban, már alig kell dolgoznia az embereknek, hiszen mindent elvégeznek a gépek. Valahogy mégis beragadt az agyunkban, hogy dolgozni kell. A legjobb dolog az életünkben viszont baromira nem a munka, mégis azzal foglalkozunk legtöbbet, amíg ébren vagyunk.