Már épp itt volt az ideje gondolkodni a munkaidő csökkentéséről, amikor beütött a járvány
- Sokan teljesen kifacsarjuk magunkat a munkánkban, de nem nagyon tudjuk, hogy lehetne máshogy élni.
- Az elmúlt években egyre több szó esik a munkaidő-csökkentésről, ami Magyarországon egy elég ködös, távoli elképzelésnek tűnt, amíg a járvány hirtelen valósággá nem tette.
- Mire lehet jó a rendkívüli állapot munkaidő-csökkentése, és elképzelhető-e, hogy ez normává válik a válság után?
- És milyen jólléti és környezeti hatása lehetne annak, ha kevesebbet dolgoznánk?
- Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Antal Miklós humánökológussal, a munkaidő-csökkentés lehetőségét vizsgáló MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport vezetőjével.
Mikor, milyen feltételek mellett lehet elképzelni a munkaidő csökkentését? – többek között ezt a kérdést vizsgálja az MTA Lendület-programjának új kutatócsoportja, amely december elején jött létre.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Óriássztrájkok után érte el a legerősebb német szakszervezet, hogy jöhet a 28 órás munkahét azoknak, akik ezt szeretnék
Egyre több elemző beszélt arról, hogy a munkások már nem csak béremelést, hanem egészségesebb munka-élet egyensúlyt akarnak. Most ebbe az irányba is történt egy lépés.
Megszereztük a kormány tervét a rövidített munkaidő támogatási módjára
A tizedét EU-s támogatásból finanszírozná a kormány, hiába mondják, hogy Brüsszel nem segít. A rendszer szűkmarkúbb, mint a német példa, amire hivatkoznak. Számításaink szerint a legnagyobb felvehető támogatás 75 ezer forint lehet fejenként, legfeljebb három hónapra.
A Microsoft Japánban kipróbálta a négynapos munkahetet, és bejött
40 százalékkal nőtt a munkatársaik termelékenysége, kétszer annyival, amennyivel a munkaidejük csökkent.
