A kormány keddi gazdaságmentő bejelentései közül a legtöbb embert a rövidített munkaidőt kompenzáló támogatás érinthet. Ez alapján az állam kiegészíti azok fizetését, akiknek munkaidejét - és így a bérét is - a munkaadója csökkenteni kényszerült.
Az intézkedés pontos részletei egyelőre nem ismertek, de a 444 birtokába került egy április elején készült kormányzati munkaanyag, amely alapján látható, hogy milyen elképzelések mentén dolgozzák ki az erről szóló rendeletet. Az eddig bejelentett részletek egybevágnak a tervben szereplőkkel.
A terv szerint a támogatás azoknak járna, akiknek a munkaidejét minimum 15 és legfeljebb 50 százalékkal csökkentették. A másik feltétel az volna, hogy a kiesett munkaidőben képzéseket szervezzenek a munkahelyek a támogatott dolgozóknak. E képzések megszervezését, kitalálását a munkaadókra bíznák.
A támogatás a kieső bér 70 százalékát fedezi, és legfeljebb 214.130 forintos nettó fizetésig száll be a kormány.
Nézzünk egy konkrét példát, hogy érthetőbb legyen, hogyan lehet a lehető legtöbb pénzt kiszedni ebből a rendszerből:
A terv szerint ez a lehető legnagyobb kedvezmény, amit ki lehet szedni a rendszerből. Ha valaki nettó 214 ezernél kevesebbet keres, vagy 50 százaléknál kevésbé csökkentették a munkaidejét, akkor ennél kisebb támogatásra lenne jogosult, és az se kaphat magasabb támogatást, akinek több volt a fizetése.
Az igényléshez nyilván az is szükséges, hogy a munkaadó a szokásos fizetésnek legalább a felét állja a támogatási időszakban is.
A kormány munkaanyagában szereplő számítások szerint 1 millió ember kaphatja meg ezt a támogatást, és fejenként átlagosan havi 64,5 ezer forintos állami bérkiegészítéssel számolnak, azaz nem sokkal kevesebbel, mint amivel a fenti példában számoltunk. Azaz a kormány várakozásai szerint a többség a maximumot tudja majd kiszedni a rendszerből.
Az intézkedés várható költsége havi 64,53 milliárd forint lesz, a három hónapra tehát 193,6 milliárd. Ennek több mint 13 százalékát a kormány EU-s támogatásból, az Európai Bizottság járvány idejére előirányzott munkahely-támogatási keretéből fizetné ki.
A kormány munkaanyaga szerint 26 milliárd forintnyi EU-s támogatást tudnak majd itt elkölteni. Ehhez képest a kormány politikusai arról beszélnek, hogy az EU nem segít járvány idején.
A rendszer bevallottan német-osztrák példára született. Megnéztük ezért, hogyan néz ki ott a támogatás a gyakorlatban.
Az osztrák rendszerben 90 százalék határa a munkaidő csökkentésének, szemben a magyar változatban szereplő 50 százalékkal. Ha a munkaadó semmit sem tud fizetni (és így semmit sem kell dolgozni), a támogatás akkor is jár. A támogatott dolgozónak nem kell képzésre járnia, sőt, akár vállalhat máshol más munkát is ha tud és akar, felszabaduló szabadidejében. A minimum 10 százalékra előírt munkaidőt lehet tömbösíteni is, a három hónap alatt átlagosan számítják ki a munkával eltöltött időt.
Míg a magyar rendszer a kieső bér 70 százalékáig, de legfeljebb 75 ezer forintig vehető fel, addig az osztrák keretek így néznek ki: