Az állami bértámogatáshoz azt is bizonyítani kell, hogy "nemzetgazdasági érdek" a munkahely megtartása
2020 április 10., 09:57
A kormány több ponton lazítja a munkaidő-csökkentés bértámogatás szabályait
Máris több ponton módosította a kormány a munkahelyek megőrzésére kitalált programot, írja az április 21-én megjelent rendelet alapján az Index. A kevesebb mint két héttel ezelőtt bejelentett eredeti intézkedéscsomagot sok kritika érte, mivel a kormány által megszabott feltételek a szakértők szerint meglehetősen szigorúak voltak, miközben túl sok adminisztratív teher és bizonytalanság is kapcsolódott a projekthez, így félő volt, hogy a munkaidő-csökkentés lehetősége helyett a cégek inkább tömeges kirúgásokba kezdenek majd.
Mint az Index írja, a módosításokkal kiterjesztik a programot, és sok helyen érdemben egyszerűsödik az igénylés menete is, valamint csökkentik a cégekre háruló költségeket is. Az egyik fontos változás, hogy ezentúl a távmunkában, otthonról dolgozó munkaerőre, illetve a kölcsönzött munkaerőre is kérhető a bértámogatás.
Ezen kívül a módosítások után jóval kevesebb papírmunkával lehet majd igénybe venni a programot, a jelentkezőnek például nem kell majd igazolnia, hogy minden más lehetőséggel próbálkozott már, mielőtt segítségért fordult.
Az Index elemzése szerint egy másik fontos változás, hogy kikerült a rendeletből egy rész, mely szerint a rövidített munkaidővel együtt járó egyéni fejlesztési időt bele kell írni a munkaszerződésbe. Ezzel a nagyobb, több száz vagy ezer főt foglalkoztató cégek mentesültek egy hatalmas adminisztratív tehertől. Ráadásul a rendelet szövegéből úgy tűnik, hogy az egy főre igénylehető támogatás maximum értéke a 75 ezer forintról 112 ezer forintra emelkedhet.
Szintén csökkenhet a cégek költsége is: egyrészt a támogatás mértékét nem a veszélyhelyzet kihirdetésének napján érvényes havi távolléti díj, hanem a havi alapdíj alapján számolják ki. Emiatt viszont a dolgozók csökkentett bére alacsonyabb lehet, mint az eredeti rendelet szerint lett volna.
Szintén költségcsökkentő hatása van az egyéni fejlesztési időre vonatkozó módosításnak, mely értelmében már csak akkor kötelező a csökkentett munkaideje után fejleszteni a támogatott dolgozót, ha a foglalkoztatása meghaladja az eredeti foglalkoztatás felét.
A lap elemzése szerint így is maradtak kérdések a rendelettel kapcsolatban: egyrészt nem világos, mi lesz azoknak a sorsa, akiknek az eredeti munkaideje pont 50 százalékkal csökkent. Itt a cikk szerint nem ad világos választ a rendelet, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet.
ÉS a módosítás sem érinti az eredeti rendelet egyik legtöbbet idézett, legfurcsább részét, hogy a támogatást kérő cégnek igazolnia kell, hogy nemzetbiztonsági érdek a munkahelyeik megtartása.