Lakásépítés: rég volt ilyen pocsék adat, országosan 19, a fővárosban 36 százalékos a visszaesés

Az idei első félévben 7353 új lakás épült Magyarországon, ami 19 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Budapesten 2316 lakást vettek használatba, ami 36 százalékos visszaesést jelent – közölte hétfőn a KSH. A megyeszékhelyeken 28, az egyéb városokban 6,9 százalékkal csökkent, a községekben viszont 9,2 százalékkal nőtt az új lakások száma.

Az átadott lakások száma nagyjából egyenlően oszlott meg az első két negyedévben: január-márciusban kb. 3600, április-júniusban nagyjából 3700 lakás készült el. A mostaninál rosszabb első félév legutóbb 2019-ben volt, akkor nagyjából 6500 új lakás készült el hat hónap alatt.

Főleg a vállalkozások által épített lakások száma esett vissza (24 százalékkal), a természetes személyek építkezése csak 5,3 százalékkal csökkent. Két régióban nem volt visszaesés: a központiban körülbelül ugyanannyi, Észak-Alföldön pedig 27 százalékkal több lakást vettek használatba, mint a tavalyi első félévben. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,6 négyzetméterrel 97 négyzetméterre nőtt.

A kilátások sem jobbak, sőt. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 10 880 lakást terveznek vagy kezdtek építeni, ez 39 százalékkal kevesebb, mint 2022 első félévében. Az építeni tervezett lakások száma – a minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar kivételével – az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (58 százalék), ezen belül Baranyában következett be: ebben a megyében alig több mint negyedére zuhant a kiadott engedélyek száma.