Hangszereket égettek a tálibok Afganisztánban arra hivatkozva, hogy a zene az „erkölcsi romlás okozója” – írja a BBC.
Több ezer dollár értékű hangszer vált füstté a szombati máglyán a nyugat-afganisztáni Herát tartományban.
A tálibok a 2021-es hatalomátvételük óta több korlátozást bevezettek, betiltották a nyilvánosság előtti zenélést is.
Ahmad Szarmaszt, az afganisztáni Nemzeti Zene Intézet alapítója „kulturális népirtásnak és a zenei vandalizmusnak” nevezte a hangszerégetést.
„Afganisztán népét megfosztották a művészi szabadságtól. A heráti hangszerégetés csak egy kis példa a tálib uralom alatt Afganisztánban folyó kulturális népirtásra” – mondta Ahmad Szarmaszt a BBC-nek.
A tálib uralom alatt elhallgattak a zeneiskolák is.
Az interneten közzétett felvételek szerint a Herátban elégetett hangszerek között volt egy gitár, egy harmónium, valamint egy tabla nevű dob, továbbá erősítők és hangszórók. Az eszközök nagy részét lakodalmak helyszínéről kobozták el.
A zene minden formája tilos volt a társasági összejöveteleken, a televízióban és a rádióban a tálibok első – 1996 és 2001 közötti – uralma alatt.
A tálibok bukását követő két évtizedben felvirágzott a zenei élet, de az iszlamisták 2021. augusztusi visszatérése után sok zenész elmenekült az országból. Az országban maradt zenészek és énekesek bántalmazásról és hátrányos megkülönböztetésről számolnak be.
Az elmúlt két évben a tálibok az iszlám jog szigorú értelmezése szerint több súlyos korlátozást vezettek be, ezek elsősorban a nőket sújtják: nem járathatnak középiskolába és egyetemre, és nem dolgozhatnak humanitárius szervezeteknél sem. Július elején a tálibok elrendelték a fodrászatok és a szépségszalonok bezárását is.