Ennyi volt, emberek!
Mindent tőletek kaptam.
Mindent nektek adtam.
Együtt csináltuk.
Ezzel a kiposztolt szöveggel, a Pilinszky utáni legfontosabb Négysorossal búcsúzott el szerdán az aktív futballtól a 45 éves Gianluigi Buffon kapus, a Parma, a Juventus, a PSG és az olasz válogatott legendája. Nem vállalunk nagy kockázatot azzal a kijelentéssel, hogy ez a szöveg nemsokára rengeteg középkorú férfi vesetájékán fog hímringyórendszám formájában megjelenni.
A kapusok tipikusan később érnek a mezőnyjátékosoknál, Buffon ehhez képest nem egészen 18 évesen debütált a Parma csapatában a Serie A-ban, nem is akárhogyan:
bemutatkozó meccsén nem kapott gólt a későbbi bajnok Milantól, pedig olyanok lövéseit kellett védenie, mint az egyformán aranylabdás George Weah és Roberto Baggio.220 meccs után akkori világrekord összegért igazolt át a Juventushoz, ahol 17 év alatt 9 bajnokságot nyert, hogy egyéves párizsi közjáték után visszatérjen még két idényre, majd pályafutását az anyaklubjában fejezze be a másodosztályban.
Buffon világbajnok és UEFA Kupa-győztes, de nem emiatt volt a XX. század végének és a XXI. elejének talán legnagyobb kapusa. Hanem miért? Szerintem azért, mert nála nem focizott sármosabb férfi, kivéve az iráni válogatott tagjait, akiknek viszont nem tudtam megjegyezni a nevét. Nemsokára jelentkezünk Buffon tényleg korszakos pályafutásának komolyabb értékelésével is Rényi Pál Dániel tollából, akit egyelőre szanatóriumban kell kezeltetnünk emiatt a szomorú hír miatt.