Januártól a németországi szinten lehet a magyar üzemanyagár, a kormány 425-ös euróval számolva emelt literenként 41 forinttal adót

Azután, hogy uniós kötelezettségére hivatkozva a kormány 2024 januárjától a benzin és a gázolaj literenkénti jövedéki adóját bruttó 41 forinttal megemeli, a magyarországi üzemanyagárak jó eséllyel magasabbak lesznek, mint az összes környező országban, és elérhetik a németországi szintet – írja a 24.hu. Mindeközben szó sincs arról, hogy az EU valóban ilyen mértékű adóemelést sürgetett volna.

Az uniós szabályok szerint egy adott év jövedéki adójának szintjét a megelőző október eleji euróárfolyam alapján kell kiszámítani. A Pénzügyminisztérium a jövedéki adót 425 forintos euróárfolyammal kalkulálva állapította meg. Holott idén az euró MNB-középárfolyama 368,24 és 402,81 forint között változott (de 400 fölött csak három januári napon volt, és március óta 390 fölött is csak két napon járt). A lap következtetése elég logikus: az ilyen mértékű adóemelés „egyértelmű célja, hogy a csapnivaló helyzetben lévő költségvetés bevételi számait megnöveljék”.

Csakhogy ha ilyen mértékben nőne az üzemanyagár – Németországban a benzin átlagára most 1,86 euró körül van, a dízelé 1,73 euró, ez átszámolva 726 és 676 forintot jelent –, az két szempontból is kontraproduktív lehet. Egyrészt azért, mert ha a magyar üzemanyagár tartósan és észrevehetően meghaladja az osztrákot és a szlovént, akkor jelentős forgalomcsökkenés várható a magyar kutakon (a nemzetközi áruszállításban ugyanis ebbe a két országba vezetnek a legfontosabb tranzitútvonalak).

Másrészt pedig a határok közelében feléledhet az üzemanyag-turizmus, amire már most is vannak jelek. Romániában például aktuálisan 547 forint körül van a benzin, 555 forint körül a dízel literenkénti ára, vagyis a magyarországi átlagárnál a benzin 80, a dízel 73 forinttal olcsóbb. (Lapunk munkatársa a hétvégén egy Arad közeli benzinkúton hét magyar rendszámú autót látott az összesen tízből, ami akkor épp ott volt.)