A tudósok régóta figyelmeztettek, hogy maradjunk alatta, de a Föld júliusban elérte a 1,5 fokos felmelegedési küszöböt

klímaváltozás
2023 augusztus 08., 16:02

A világ a múlt hónapban megkapta az első kóstolót abból, milyen lesz a nyár 1,5 fokos globális felmelegedés mellett – ez az a küszöb, amire a tudósok figyelmeztették a Földet, és amihez az elmúlt években egyre közelebb kerültünk.

Az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálata szerint a globális átlaghőmérséklet júliusban, az eddigi legmelegebb hónapban kb. 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1800-as évek közepén-végén véget ért iparosodás előtti korszakban.

A bejelentést egy sor halálos hőhullám és több kontinens rekordot döntögető hőmérséklete, illetve példátlan óceáni hőség előzte meg. A Kopernikusz tudósai szerint ez az első nyári hónap, ami meghaladja a bűvös 1,5 fokot, és bepillantást enged a jövő nyaraiba.

Az 1,5 fokos küszöböt a tudósok kulcsfontosságú fordulópontnak tartják, ezen túl az extrém hőség, áradások, aszályok, erdőtüzek, valamint az élelmiszer- és vízhiány esélye még kedvezőtlenebbé teszi az életünket.

photo_camera Illusztráció: Herczeg Márk/444

Ezt a célt választották a tudósok a mérföldkőnek számító 2015-ös párizsi klímaegyezményben, hogy minimalizálják az éghajlati válság okozta károkat, miközben időt hagynak a társadalom és a gazdaság leszoktatására a bolygót felmelegítő fosszilis tüzelőanyagokról.

Ez nem olyasmi, amit nap vagy hónap szerint követnek nyomon. A tudósok különösen aggódnak amiatt, hogy a globális hőmérséklet az iparosodás előtti szinthez viszonyítva hosszú távon plusz 1,5 fok felett marad. 2022-ig a világ plusz 1,2 fok körül volt.

„Bár a 1,5 Celsius-fokos küszöb átlépése egy napra, egy hétre vagy egy hónapra nem egyenlő a hosszú távú átlag átlépésével, fontos figyelemmel kísérni, hogy milyen gyakran és meddig lépjük túl ezt a küszöböt. Ahogy a hőmérséklet tovább nő, a hatások egyre súlyosabbak lesznek” – mondta a CNN-nek Rebecca Emerton, a Kopernikusz tudósa.

A Berkeley Earth környezetvédő nonprofit szervezet szerint eddig 10 olyan hónap volt, amelyik 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb a történelmi átlagnál, és 2023 márciusa volt a legutóbbi. Ezelőtt a többi hónap, amin 1,5 fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti időszakban, télre vagy kora tavaszra esett. A Berkeley Earth vezető tudósa, Robert Rohde azt mondta, a júliusi 1,5 Celsius-fok túllépése az első alkalom, hogy az északi féltekén a mérések kezdete óta átlépték ezt a küszöböt nyáron.

Bár Rohde szerint valószínű, hogy 2023 lesz az eddigi legmelegebb év, az nem valószínű, hogy 2023 egészében 1,5 fokkal lesz melegebb, mint az iparosodás előtti időkben. A Kopernikusz tudósai megjegyezték, hogy ahogy az El Niño tovább fejlődik, a világ egyre több ilyen példátlan hőmérsékleti ingadozásnak lehet tanúja.