A nagyobb bevétel miatt idegen fajokat telepítene a magyar vadaskertekbe Semjén Zsolt
2020 február 13., 16:27
A MOHOSZ elnökhelyettese nem őshonos halfajok telepítésével rúgná fel a tudományos konszenzust, hogy a horgászok nehogy zsákmány nélkül maradjanak
Interjút adott a neten csak pdf formátumban olvasható Halászati Lapoknak Dérer István a MOHOSZ, vagyis az országos horgászszövetség elnökhelyettese, hogy majdnem két teljes oldalnyi unalmas beszélgetés után valóságos bombát, vagyis ebben az esetben víz alatti aknát robbantson.
Dérer a következő felütéssel vezette fel ötletét:
"Lehet, hogy meglepő amit mondok, de a vizek halállományának az összetételét is meg kell vizsgálni, mert a jövőben az őshonos állományok védelme és a klímaváltozás hatásainak átvezetése érdekében a legtöbb helyen át kell alakítani ezt a szerkezetet."Ha nem lett volna világos, mire gondol a kissé ködös fogalmazással, egy mondattal később már egyértelműen megfogalmazta, hogy tényleg idegenhonos halfajokat telepítene Magyarországra:
"Egyre világosabban látszik, hogy az éghajlatváltozásnak nagyon nagy vesztes halfajai vannak, gondolok elsősorban a csukára, ugyanakkor meg kell vizsgálni akár a tabuk ledöntésével is, hogy mit lehetne még telepíteni és hová, a szükséglet, az alkalmazkodóképesség, a kieső fajok kiváltásának igénye figyelembevételével."Aztán meg is nevezte, hogy konkrétan milyen halfajok betelepítésére gondol:
"Lásd például az amurt, a csíkos sügért vagy a tokféléket."A szaklap újságírója ezen a ponton vetette fel, hogy a törvény szerint természetes vizekbe csakis őshonos halfajokat szabad telepíteni. Amire Dérer azzal reagált, hogy "érdemes újragondolni ezt a témakört.”
Dérer felvetése azért is meglepő, mert arról lényegében mindenhol teljes a tudományos konszenzus, hogy a nem őshonos fajok veszélyeztetik az őshonos biotópot, az utóbbi évtizedekben ennek megfelelően a világ nagy részén szigorú törvényeket és szabályokat vezettek be a nem őshonos halfajok visszaszorítására. Nálunk is feloldották az ilyen halfajokra vonatkozó korlátozásokat, sőt az inváziós fajokat, ha kifogjuk őket, tilos visszaereszteni a vízbe, olyan mértékben veszélyesek az őshonos vízi élővilágra.
Dérer ritka nyíltsággal fogalmazza meg, hogy azt ő is tudja, hogy az ötlete veszélyeztetheti a természetet, de szerinte azé az utolsó szó, aki fizet:
“A természetvédelemmel partneri viszonyban a jövőben át kell gondolni, hogy milyen víztípusba milyen halfajt érdemes telepíteni. Látni kell, hogy a valós társadalmi érdek nem minden esetben azonos a természet-, és környezetvédelmi érdekkel, de e tevékenységet a társadalom finanszírozza."Dérer István ezután egyedi módon "szélsőségnek" és "felesleges korlátnak" nevezi azt, ha egy ország - jelen esetben Magyarország - meg szeretné őrizni ősi bioszféráját:
"A szélsőségek, a felesleges korlátok, egy-egy cél túlterjeszkedése mindig kerülendők, ezért kell és lehet is változtatni."Dérer az interjú végén mintegy nagyvonalú gesztusként említi azt a lehetőséget, hogy egyes eldugott is vizeken megmaradhasson az eredeti magyar vízi életközösség maradéka:
"A feleslegesnek ítélt korlátok felszámolása mellett azonban a MOHOSZ abban is partner, hogy jelöljünk ki olyan vizeket, ahol nincs érdemi halgazdálkodás, és ezek az eltűnőben lévő halfajok közösen őrzött mentsvárai lehetnek. Igen, itt a halőrzést és a gondozást szintén tudjuk biztosítani.”Ennek az ötletnek a komolyságát könnyebb megítélni, ha tudod, hogy Magyarország összes nagy folyóján és jelentősebb természetes taván és holtágán érdemi halgazdálkodás folyik.
Dérer az interjúban arról is beszél, hogy halrácsokkal és más módszerekkel hatékonyan megakadályozható, hogy a betelepített idegenhonos fajok elterjedjenek. Ez olyan mértékben nem igaz, hogy az Egyesült Államok éppen most küzd a busamizériával, ami azért alakult ki, mert eredetileg zárt vizekbe telepítették ugyan az ázsiai planktonevő busákat, de azok, mint minden hasonló esetben, évek elteltével mégis elterjedtek, most már a Nagy Tavak egyedülálló ökológiai rendszerét veszélyeztetve.
Dérer ötlete vad, de egyáltalán nem példátlan. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kormány vadászati lobbistája 2020-ben hirdette meg azt a tervét, hogy hazai vadaskertekbe jó pénzért kilövethető idegenhonos vadakat telepíttessen.