Idén nyáron a világ számos országában láthattuk, milyen következményekkel járhat az elszabadult klímaváltozás: egymás után dőltek meg a globális hőségrekordok, kutatók beszéltek arról, hogy az idei év fordulópontot jelenthet, az ENSZ főtitkára szerint pedig már nem a globális felmelegedés, hanem a globális forróság korszakában vagyunk.

Történelmi hőségrekordokból, szélsőséges időjárási jelenségekből és erdőtüzekből jutott bőven az Egyesült Államokba is, és a rendkívüli események hatására tovább erősödött azok hangja, akik szerint azonnali, sürgős változtatásokra van szükség, hogy a klímaváltozás következményeit legalább mérsékelni tudjuk.

De látni azt is, hogy társadalmi konszenzusról még nincs szó: ugyanis párhuzamosan ezekkel a történésekkel a republikánus párt körüli szakértői-elemzői holdudvar messze legbefolyásosabb szervezete olyan klímastratégiát állított össze következő elnökük számára, melynek bevezetése után jóval nehezebb lenne a megújuló energiaforrások térnyerése az országban, és jóval kevesebb szabályozás vonatkozna a fosszilis iparra.

Project 2025

Az elmúlt néhány hétben az amerikai sajtó nagy terjedelemben foglalkozott egy közel ezeroldalas munkaanyaggal, amelynek nem titkolt célja, hogy a remélt 2024-es választási győzelem után az új elnök a dokumentumra támaszkodva azonnal, beiktatása napján alapvető változásokat eszközölhessen az amerikai állam működésében. Ez a Project 2025, ami 22 millió dolláros költségvetéssel készült az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb thinktankja, a jobboldalon a Reagan-elnökség óta megkerülhetetlen Heritage Foundation vezetésével. A Project 2025 megszületésében több tucat konzervatív szervezet több száz munkatársa vett részt, közülük sokan már megfordultak az államigazgatásban Trump elnöksége idején.

A munkaanyag többek között azért is születhetett meg, mert Trump első elnöksége meglehetősen kaotikusan, botrányokkal és gyakori személycserékkel indult, az új elnöknek nem volt megfelelő méretű saját stábja, a kormányügynökségek és hivatalnokok munkatársai pedig nehezen tudtak mit kezdeni az általa elvárt működésrenddel. Ezért a Project 2025 nemcsak konkrét tennivalókat javasol a leendő elnöknek, de tartalmaz egy több ezer névből álló listát is azokról, akiket a kormányváltás után gyorsan ki lehetne nevezni a fontosabb állami posztokra, hogy aztán közösen bontsák vissza az állam számos funkcióját.

A Project 2025-ről szóló első nagyobb cikkek épp azt emelték ki, hogy a dokumentum egyik célja kész lépéseket javasolni az állami túlburjánzás lebontásához. Többek között azáltal, hogy a független kormányzati ügynökségek szerepét mérsékelve sosem látott hatalmat adnának éppen az elnök kezébe.

Jelen állás szerint republikánus győzelem esetén Donald Trump lehetne ismét az elnök, és a dokumentum megszületését a hírek szerint az ő szűkebb stábjából is támogatták. Kérdés persze, hogy az egymást érő vádemelések hogyan befolyásolják a jövő évi választásokat, de a Heritage Foundation részéről többször közölték, hogy a tervet nem egyetlen jelöltnek írták, hanem az összes potenciális republikánus elnök figyelmébe ajánlják.

A lehetőség, hogy második ciklusának Trump több hatalmat birtokolva, kevesebb fékkel és ellensúllyal szembenézve futhatna neki, világpolitikai szempontból is rémisztő, de a Project 2025 igazán fenyegető vonása nem az amerikai belpolitikai rendszer átalakítását célzó fejezetekben lapul. Hanem azokban, melyekkel az Egyesült Államok eddigi klímaügyi intézkedéseit söpörnék teljesen félre.

Totális pusztítás

Azt eddig is lehetett tudni, hogy az amerikai neokonzervatív tábor nem nézi jó szemmel a klímavédelmi lépéseket. De mint a Project 2025 tervét részletesen feldolgozó Politico írja, a dokumentum sokkal messzebbre mutat annál, mint hogy szűkítenék a környezetvédelmi ügynökségek létszámát vagy költségvetését. A Heritage Foundation által összeállított munkaanyagban olyan javaslatok szerepelnek, melyek szerint a leendő republikánus kormány többek között

• nehezítse meg, hogy az amerikai hálózatot szél- és napenergiából származó árammal bővítsék,
• számolja fel a legtöbb, megújuló energiával foglalkozó kormányhivatalt,
• tiltsa meg, hogy államok a kaliforniaihoz hasonló szabályozást vezessenek be a legszennyezőbb autók korlátozására, és a kormány többet ne foglalkozhasson azzal, hogy egyes autómárkák mennyire energiahatékonyan működnek,
• vonja vissza a 2022-es törvényt, amely 370 milliárd dollárnyi támogatást biztosít a megújuló energetikai iparnak, az elektromos autógyártóknak, az atomenergetikai projekteknek, illetve a zöldhidrogén-fejlesztéseknek (pedig ezek a források jelentős részéből amúgy republikánus többségű államokban hoznak létre beruházásokat),
• számolja fel a 400 milliárd dolláros kedvezményes hitelprogramot, amellyel a zöld fejlesztéseket támogatja a Biden-kormány,
• tegyen azért, hogy a klímaváltozás többé ne legyen téma a Nemzetbiztonsági Tanácsban,
• a fosszilis energiahordozók kitermelését pedig pörgesse fel, és a szövetséges országokat ösztönözze arra, hogy vásároljanak még többet az Egyesült Államoktól.

A Project 2025 emellett lehetővé tenné a feltáró fúrásokat és a kitermelést egyes természetvédelmi területeken, és a szerzők szerint a kormánynak ki kellene mondania, hogy a szövetségi kormánynak kötelessége jelentős olaj- és gáztartalékokat kialakítani az állami tulajdonban lévő földterületeken.

A New York Times összefoglalója megjegyzi, a Project 2025 emellett megteremtené azt, amit az amerikai klímatagadók régóta Szent Grálként kezelnek: a kormánynak vissza kéne vonnia az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) 2009-es tudományos határozatát, amely szerint a széndioxid-kibocsátás közegészségügyi kockázatot jelent. Amerikai konzervatívok meggyőződése szerint ugyanis a határozat eltörlése után megszűnne a kormány lehetősége arra, hogy a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban bármiféle szabályozást hozhasson.

A haditerv