Több mint egy éve gyorsult fel a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon: tavaly májusban került a 10 százalék fölötti tartományba, majd szeptembertől idén júliusig 20 százalék fölött volt, a csúcsot januárban érte el 25,7 százalékkal. Azóta már lassult az éves infláció mértéke, júliusban, tíz hónap után először húsz százalék alá esett (17,6 százalék volt), sőt, nemhogy esett, hanem egyenesen rogyott, méghozzá térdre. Ezzel együtt még mindig ott tartunk, hogy számos termék ára negyedével-ötödével ugrott meg egy év alatt.

Amikor inflációról beszélünk, általában az foglalkoztat minket, hogy mennyivel kerül többe ez vagy az a termék vagy szolgáltatás, mint egy évvel vagy egy hónappal korábban (a KSH éves és havi inflációs adatokat közöl). Vagyis ha egy kiló kenyeret, egy liter tejet, tíz tojást és egy Nemzeti Sportot (mint a miniszterelnök kedvenc lapját) veszünk reggelire, mennyivel fizetünk többet, mint azelőtt.

Mi most megfordítottuk a dolgot. Úgy éreztük, szemléletesebb lenne azt megmutatni, hogy a különböző árucikkekből mennyi maradna, ha ugyanannyit akarnánk adni értük, amennyit egy évvel korábban fizettünk volna. A legfrissebb, idén júliusi adatokat vetettük össze a tavaly júliusiakkal. Szpojler: sokkal kevesebb. Ha például egy mogyorós tejcsokoládéra fáj a fogunk, a tavalyi méretnél nagyjából 27 százalékkal kisebbet kapnánk. Nézzék, a piros lenne a veszteség, a kockás rész maradna:

Az adatok forrása a statisztikai hivatal volt. A KSH 175 termék és szolgáltatás havi átlagárát közli a honlapján 2019-ig visszamenőleg. Ezek úgynevezett nyers adatok, amelyek nem szűrik ki a különböző torzító hatásokat, de az ezeket megmutató adatokat csak százalékosan közlik, nem forintban. Ebből a 175-ből kihagytuk a tételeket, amelyeknél az adatgyűjtés módszertanát 2023-ra módosította a KSH; ilyenek voltak egyes hústermékek, a kólák, pezsgők, borok, sörök, biciklik, villanyradiátor, gázpalack, kutyatáp.

Így összesen 147 elemből áll a lista, amelyet ebben a mérete miatt tíz oldalra tagolt táblázatban böngészhetnek végig (a táblázat jobb felső sarkában lapozhatnak). Az adatokat alaphelyzetben a megvehető mennyiség szerint rendeztük növekvő sorrendbe, magyarán, legfelül azokat találják, amelyek a leginkább drágultak, vagyis idén már sokkal kevesebbet kaphatunk belőlük ugyanannyi pénzért. Tetszésük szerint átrendezhetik a sorokat: 2023-ra kattintva előre kerülhetnek azok a tételek, amik olcsóbbak lettek, vagy a legkevésbé drágultak, míg a Termék, szolgáltatás névre kattintva ábécérendbe is rendezhetik a felsorolást a 100%-os narancslétől a zsemléig oda-vissza.

Az adatsor magáért beszél, így inkább csak néhány érdekességet emelnénk ki a számokon túl. Kezdjük az energiaárakkal – az adatok nyomban megmagyarázzák, hogy Németh Rezsivédő Szilárd mostanában a Facebookján miért szentel több energiát már nemcsak saját kulináris kalandjainak, de Sepsiszentgyörgy futballcsapatának is, mint a rezsiáraknak.