Kegyetlen gyilkosok és erőszaktevők szabadulhatnak rá Oroszországra, miután a katonáskodást vállaló elítéltek kegyelmet kapnak

Vera Pekhtelevát 2020-ban brutálisan gyilkolta meg volt barátja: Vladislav Kanyus órákon át kínozta a nőt, akinek a testén végül 111 sérülést találtak a halottkémek. Az eset olyan borzalmas volt, hogy felháborodást váltott ki még Oroszországban is, ahol a nők elleni erőszak fölött gyakran elsiklanak. A botrányhoz hozzájárult az is, hogy a szomszédok többször hívták a rendőrséget, hogy szörnyű sikolyokat hallanak a pár lakásából, de a járőrök nem mentek ki a helyszínre.

Az esetet a Guardian most annak apropóján idézte fel, hogy egy nagyobb lélegzetű anyagban azzal foglalkozott: milyen veszélyeket rejt magában az, hogy az orosz börtönökben toboroztak elítélteket a frontra a későbbi szabadon engedésük ígéretével. Kanyus lehetett ugyanis az egyik olyan elítélt, aki ennek köszönhetően szabadulhat vagy szabadulhatott.

A férfit tavaly nyáron egy szibériai bíróság 17 év börtönbüntetésre ítélte. Kilenc hónappal később, május közepén Pekhteleva édesanyja két fényképet kapott egy névtelen fiókból a WhatsAppon. A képeken egy katonaruhás férfi volt látható, és egy üzenet kísérte őket: „Kanyus szabad, és Ukrajnában harcol”.

– Nem hittünk a szemünknek. Próbáltam megnyugtatni, próbáltam mondani, hogy ez nem ő, ez Photoshop. De hamar rájöttünk, hogy tényleg ő az” – mondta Vlagyimir Pekhtelev, Vera nagybátyja a Guardiannek adott telefoninterjúban.

Amikor Pekhtelevék hivatalos kérelmet nyújtottak be a börtönhatóságokhoz Kanyus felkutatására, azt a választ kapták, hogy a férfit áthelyezték az Ukrajnával határos Rosztov régió börtönszolgálatához, és eltűnt. „Senki sem tudja megmondani, hogyan engedték ki, senki sem adott nekünk semmilyen választ, semmilyen magyarázatot” – mondta Vlagyimir Pekhtelev. Kanyus azóta is életben van: rendszeresen posztol a VKontaktén. Júliusban a lapnak arra az üzenetére, amelyben jelenlegi státusza és tartózkodási helye felől érdeklődtek, pénzt kért a kérdések megválaszolásáért, majd zárolta a fiókját.

A lap szerint a konkrét eset is jelzi: évekig jelentős társadalmi hatása lesz Oroszországra annak, hogy elítélteket engedtek szabadon és adtak fegyvert a kezükbe. Számos beszámoló érkezett arról, hogy volt rabok túlélték a Wagner-büntetésüket, és hazatértek, hogy pusztítást végezzenek. A szabadultak között sokan vannak, akik nők ellen követtek el erőszakos bűncselekményeket.

A Guardian két tovább példát említett: Vjacseszlav Szamojlov 2021 márciusában meggyilkolta a 33 éves Olga Sljaminát, majd később feldarabolta és elrejtette a holttestét. A férfit 2022 áprilisában kilenc évre és hét hónapra börtönbe zárták. De miután három hónapig harcolt Ukrajnában, ahol megsebesült, kegyelmet kapott. Vagyim Tyehovnak, aki 2019-ben megölte a 22 éves Regina Gagievát a dél-oroszországi Vlagyikavkazban, 2035-ig kellett volna börtönben lennie, de az ukrajnai harcok után kegyelmet kapott, és visszatért a városba.

Vannak olyanok is, akiket nemi vagy testi erőszak miatt börtönöztek be, és akiknek az áldozatai még élnek, és most ismét veszélyben vannak. „Nagyon sok üzenetet kaptunk olyan emberektől, akik félnek. Tudják, hogy ha az őket kínzó férfiak visszatérnek a háborúból, és újra verni kezdik őket, vagy akár meg is ölhetik őket, a rendőrség nem fog semmit sem tenni, mert most ezeket a férfiakat hősöknek tekintik, nem pedig erőszaktevőknek vagy gyilkosoknak” – mondta a lapnak egy orosz nőjogi aktivista. Alena Popova szerint az, hogy ezek a férfiak visszatérnek egy olyan helyzetbe, ahol most ők fogják meghatározni a játékszabályokat, gyilkosság, családon belüli és nemi erőszak hullámait fogja kiváltani.

De a hozzátartozók is aggódnak. Kanyus esetében Pekhteleva családja attól tart, hogy a férfi megpróbálhat bosszút állni rajtuk. „Most már fél, hogy mi lesz, ha meglátja őt Kanyus valahol” – mondta sógornőjéről, Vera édesanyjáról Vlagyimir Pekhtelev.