Most épp a Kanári-szigeteken pusztítanak bozóttüzek, júliusban Görögországban közel négy budapestnyi területet perzseltek fel az erdőtüzek, de erdőtüzek pusztítottak Olaszországban, Svájcban, Spanyolországban, Algériában és nemrég Hawaii több szigetén is.

Dél-Európában a júliusi erdőtüzekben összesen több mint 500 négyzetkilométernyi terület égett le, a legsúlyosabban Olaszországot és Görögországot érintették a történtek, Rodoszon, Korfun és Szicília szigetén most is sok helyen feketék a hegyoldalak.

Miután a globális felmelegedés miatt sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok a világ minden táján, nem véletlen, hogy a BBC egy vonatkozó cikke azt fejtegeti, hogy bár a mediterrán tájakon korábban is bőven elfordultak erdőtüzek, ezek most egyre nagyobbak és intenzívebbek, ezért lehet felvenni velük a harcot. A kérdés, hogy helyre lehet-e állítani a lángok által elpusztított falvakat, városokat és vidéket, miközben várhatóan jövőre és azután is csak egyre több, hasonlóan pusztító erdőtűz jön majd.

Jenny Williams, a londoni Kew Királyi Botanikus Kertek vezető elemzője nem aggódik ennyire. Szerinte „a mediterrán ökoszisztémát úgy tervezték, hogy égjen”, és az erdőtüzek fontos és természetes részei ezeknek a tájaknak, mert tüzek nélkül egyes fajok megszűnnének létezni. „Sok faj magjain olyan kemény a burok, hogy ki sem szabadulna tűz nélkül.” Sőt, egy nemrég készült tanulmány szerint a tüzek még a biológiai sokféleséget is növelhetik. Legalábbis Adam Pellegrini, a Cambridge-i Egyetem növénytudományok docense szerint, aki egyrészt a növények azon tulajdonságait kutatja, melyek lehetővé teszik számukra, hogy megbirkózzanak a tűzzel. Emellett azt is tanulmányozza, hogy a tüzek miként hatnak az ökoszisztémára és annak helyreállítási képességére.