Néhány éven belül akár 5-ös erejű földrengés is lehet Magyarországon

A múlt hétvégén kisebb földrengéssorozat volt Magyarországon, szombaton és vasárnap több alföldi városban, így Szarvason, Túrkevén, Gyomaendrődön, illetve ezek közelében is voltak rengések, közülük több 4-es vagy nagyobb erősségű. „Egy délnyugat‒északkelet irányú törésvonal mentén történt elmozdulás volt, ami több földrengéssel járt” – mondta ezekről Harangi Szabolcs geológus, egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója az Inforádiónak.

A szakember arról is beszélt, hogy rettentő nehéz lemodellezni, így a tudomány továbbra sem tudja előrejelezni a földrengéseket. Vannak földrengések, amelyekről utólag már látják, hogy voltak jeleik, de előrejelezni nem lehetett őket.

Magyarország egyébként továbbra sem földrengés-veszélyeztetett terület, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek földrengések, és most bőven volt rá példa, mondta. „Néhány évtized időtávlatban azért még akár 5-ös magnitúdójú földrengések is előjöhetnek. Lehet ennél nagyobb is” – fogalmazott az interjúban egy ponton, majd később visszatérve erre, részletesebben ezt mondta:

„Valószínűséggel tudjuk megadni, hogy néhány évtizeden belül lehetnek akár 5-ös magnitúdójú földrengések Magyarországon. Nem tudjuk megmondani, hogy hol. Van ismeretünk, van veszélyeztetettségi térkép, de senki ne várja el egy szakembertől, hogy a jövőt megmondja.”

A magyarországi rengéseket az okozza, hogy az úgynevezett adriai kőzetlemez, ahol az Appennin-félsziget is van, az óramutató járásával ellentétesen mozogva nekinyomódik a mi Kárpát- vagy Pannon-medencének hívott területünknek. „Volt olyan időszak, amikor volt elég tér, és a kőzetlemezek tudtak még mozogni. Most már nem, mert eljutottak egy olyan helyzetbe, ahol már a vastag ukrán pajzs, ahol egy több mint 200 kilométer vastag litoszféra, kőzetburok van, nem engedi. A mi térségünket, ami sok-sok kislemezből áll, nyomja neki ennek a vastag pajzsnak” – magyarázta.