Minimális a valószínűsége, hogy ipari tevékenység válthatta ki a Szarvas környéki földrengéseket - értékelte az augusztus végén kipattant 99 földrengést a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.
A kutatóintézet szerint a földrengések fészekmélysége 10-20 km közötti intervallumban mozgott. Az emberi tevékenység által okozott földrengések esetében viszont ennél jóval sekélyebb, 1,5-3,5 km közötti szokott lenni a fészekmélység.
A fészekmélység két pont, a hipocentrum és az epicentrum távolsága. A hipocentrum az a Föld mélyében lévő pont, ahol a kőzet törése vagy a kőzettestek egymáshoz képesti elmozdulása megindul. Az epicentrum pedig a földrengés fészke fölött, a Föld felszínén elhelyezkedő pont.
A nagyobb földtani képet vizsgálva arra jutott a kutatóintézet, hogy a rengéseket a Kárpát-Pannon régióban jelenleg is zajló természetes lemeztektonikai hatások okozhatták.
A kutatóintézet azután szólalt meg az ügyben, hogy Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára hétfői cikkében vizsgálatokat sürgetett, mert szerinte Békés megyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet.
Az első rengést augusztus 19-én reggel érzékelték, majd nem sokkal később egy Richter-skála szerinti 4-es erősségű földrengést mértek Gyomaendrődtől 11 kilométerre. A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben ezután egy hét alatt összesen 99 darab földrengés pattant ki.