Horthy, mohácsi vész, tatárjárás - a Fidesznek egyikről sincs testületi álláspontja

belföld
2023 szeptember 03., 06:53

Hétfőn lesz harminc éve, hogy szülőfalujában, Kenderesen újratemették Horthy Miklóst, a magyar történelem egyik vitatott alakját, Magyarország két világháború közötti kormányzóját.

1993-ban a temetés megítélését illetően az ország két szélsőség között mozgott: voltak, akik az első világháború utáni konszolidáció, az ország megerősödésének jelképét látták benne. Örültek a Portugáliában 1958-ban meghalt kormányzó hamvainak hazahozatalának, több tízezren a temetésre is elmentek. Mások Horthyt a magyar fasizmus képviselőjének tartották, akinek személyes szerepe van a második világháborúban a zsidók ellen elkövetett rémtettekben, a világháborús katasztrófában, ami végül az ország szovjet uralom alá kerüléséhez vezetett.

Lehet-e magánember egy miniszter?

A történész Antall József vezette jobboldali kormánytól nem állt távol némi, a két világháború közötti időszakért érzett nosztalgia. Ezzel együtt hivatalosan nem képviseltették magukat a temetésen - a kormányszóvivő szerint sem tiltó, sem elrendelő határozatot nem hoztak -, de mégis országos felháborodás lett abból, hogy szigorúan magánemberként miniszterek sora ment el Kenderesre. Az ekkor már nagybeteg Antall nem volt ott, néhány nappal később hivatalában fogadta a Horthy család két tagját, Horthy Miklós menyét, Horthy Istvánnét, Edelsheim-Gyulai Ilonát és az ő fiát, ifjabb Horthy Istvánt. Elment viszont a temetésre Boross Péter belügy-, Für Lajos honvédelmi, Balsai István igazságügy-, Surján László népjóléti, Szabó Tamás privatizációs, Kiss Gyula munkaügyi, Nagy Ferenc József kárpótlásért felelős tárca nélküli miniszter.

Surján László népjóléti miniszter Kenderesen
photo_camera Surján László népjóléti miniszter Kenderesen Forrás: 168 Óra / Arcanum

Korabeli viccek tárgya volt az, hogyan lehet magánember egy miniszter, szét lehet-e egyáltalán választani a kettőt, mi mindent lehet elkövetni magánemberként, amit miniszterként nem?

Horthy, mohácsi vész, tatárjárás - a Fidesznek mindegy

Igen, a rendszerváltás utáni történetekben a legszórakoztatóbb dolgok közé tartozik, hogy mit mondott az akkor hét százalékos kis ellenzéki liberális párt, a Fidesz, és mit mond ugyanerről a mai jobboldali, populista Fidesz? Nos, talán meglepő, de ami Horthy személyét illeti, a tartózkodás a legjellemzőbb akkor is és most is.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!