Megérkezett Vietnamba Joe Biden amerikai elnök, aki Nguyen Phu Trong kommunista pártfőtitkárral is találkozott. A tervek szerint a vezetők megállapodnak a két ország közötti kapcsolatok szorosabbá tételében „kiterjesztett stratégiai partnerség” formájában.
Biden egyeztet Vo Van Thuong elnökkel meg Pam Minh Chinh miniszterelnökkel is, és ellátogat a 2018-ban elhunyt John McCain, a két ország közötti kapcsolatok újrafelvételéhez hozzájáruló republikánus szenátor és háborús hős emlékművéhez is.
Bár Vietnam nem foglalt állás a Washington és Peking közötti nézeteltérésekben, többször bírálta Kínát a Dél-kínai-tenger ügyében. Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió km²-nyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tartja, ennek érdekében több, katonai célú mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit Vietnam mellett a Fülöp-szigetek, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Vietnam tavaly jelentős tengeri munkálatokba kezdett a térség Hanoi által magának követelt területein, elsősorban a Spratly- és a Namyit-szigeteknél.
Biden érkezése előtt a New York Times vietnami pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, Vietnam titokban fegyvereladásokról tárgyal Oroszországgal a Moszkvát sújtó nemzetközi szankciók ellenére.
Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, egyre több vietnami ellenzi a Hanoi és Moszkva közötti kapcsolatokat, az USA és szövetségesei pedig „segíthetnének Vietnamnak a szövetségi rendszere kiszélesítésében”.
Jogvédő szervezetek máris felhívták a figyelmet arra, hogy míg Washington többször élesen bírálta Kínát emberi jogi ügyekben, feltűnően hallgatott a vietnami jogsértésekkel kapcsolatban.
Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója az aggodalmakra reagálva elmondta: az amerikai elnök szóba fogja hozni a szólás- és vallásszabadság, illetve az alapvető emberi jogok kérdését a látogatáson. (MTI)