Megállapodott az azeri és az örmény fél a hegyi-karabahi útvonalak újranyitásáról
Minden jel szerint megállapodást kötött az azeri kormány és a Hegyi-Karabahban élő szeparatista örmények vezetése a konfliktusok övezte Lachin-folyosó nevű útvonal újranyitásáról. A döntésről először az örmény állami hírügynökség, az Armenpress számolt be, majd az azeriek is megerősítették az értesüléseket, miszerint részben teljesítik az azeri kormány évtizedes követelését az azeri területek és az 1990-es évek óta a szeparatisták által ellenőrzött Hegyi-Karabah közötti útvonallal kapcsolatban.
A területet egyébként világszerte Azerbajdzsán részeként ismerik el, de a Szovjetunió felbomlása alatt, a 80-90-es években zajlott háború óta mintegy százhúszezer fős örmény lakosság ellenőrzése alatt áll. Azerbajdzsán azonban a 2020-as háborúban visszafoglalta Hegyi-Karabah egy jelentős részét, az elmúlt kilenc hónapban pedig nyomást gyakorolt a helyiekre az Örményországba való bejutás nehezítésével.
Az örmény sajtó idézte a karabahi hatóságokat, melyek úgy döntöttek, hogy lehetővé teszik az orosz áruk bejutását Aszkeran városán keresztül - utalva az Azerbajdzsánnal közös frontvonalhoz közeli karabahi városra. „Ugyanakkor megállapodás született az orosz békefenntartók és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága általa közösen, a Lachin-folyosó mentén szállított humanitárius szállítmányok visszaállításáról” - írja az Armenpess.
Azerbajdzsán korábban azzal vádolta Örményországot, hogy fegyvercsempészetre használja az útvonalakat. A megállapodás azon a napon jött létre amikor Karabah parlamentje új elnököt választott a helyiek által kikiáltott köztársaság élére.
Azerbajdzsán kapcsolatai Törökországhoz, Örményország történelme pedig Oroszországhoz köti. Az oroszok korábban békefenntartókat küldtek a térségbe, és megígérték, hogy a három éve véget ért háború utáni békeszerződés részeként nyitva tartják a Lachin folyosót. Miután Moszkva nem tartotta az ígéretét, az örmények szélesebb körű nemzetközi támogatást kért.
Az utóbbi napokban a környéken egyre nagyobb volt a feszültség, mindkét ország a konfliktus eszkalálással vádolta egymást, az újonnan megválasztott hegyi-karabahi elnök pedig tárgyalásokat sürgetett. A régió lakói félnek egy újabb háború kitörésétől. (Guardian)