Laktóz-, glutén-, szója-, mogyoró- és egyéb hasonló összetevőktől mentes termékek lepték el a boltokat és az éttermek étlapjait, a fagyizókról nem is beszélve. A címkéken lassan nagyobb helyet foglal el, hogy mit nem tartalmaz a termék, mint az, hogy mi van benne, az ételallergiára és -érzékenységre egész iparág épült fel.
A Centers for Disease Control and Prevention szerint az ilyen típusú allergiák egyre gyakoribbak. A gyermekek között 2000 és 2018 között megduplázódott az ételallergiások száma, és az arány az azóta eltelt években valószínűleg tovább nőtt, írja a Washington Post. A lap felnőttekre vonatkozó adatot nem talált, de más kutatások megerősítik a tendenciát. A World Allergy Organization Journal című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fiúk és a lányok gyermekkorukban egyforma valószínűséggel lesznek allergiásak valamilyen ételre, de a tinédzserkor után a nők között gyakoribbá válik az ilyen betegség. Különbség az is, hogy míg a nők a gyümölcsökre – azon belül a bogyósokra –, addig a férfiak a mogyorófélékre lesznek allergiásak.
A lap talált egy másik kutatást is, ami még több kérdést vet fel az ételallergiák furcsa világával kapcsolatban. A Northwestern Egyetem Élelmiszerallergia- és Asztmakutató Központja 2015-ben és 2016-ban több mint 50 ezer amerikai háztartásban élő, közel 80 ezer ember megkérdezésén alapuló felmérést készített. E szerint a legtöbb ételallergiát fiatalabb korban diagnosztizálják, és felnőttkorban általában lecseng. Szélsőséges példa a tehéntej: a kisgyerekek sokkal nagyobb valószínűséggel allergiásak a tehenektől származó tejtermékekre, mint az idősebbek. Ezzel ellentétben a kagylókra, rákokra és egyéb tengeri gyümölcsökre kétszer több felnőtt allergiás, mint gyerek. A kagylóféléken kívül a leggyakoribb allergén a tej, a földimogyoró és a fán termő diófélék, a mandula és a dió.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!