Elemzők a gazdaságról: Kár, hogy nincs minden évben választás
Ahogy az idős néni mondta Orbán Viktornak: kár, hogy nincs minden évben választás. Tavaly volt, a jövedelmek megnőttek, a fogyasztás felrobbant. Minden más lett volna, ha idén is van választás, de nem volt, viszont elfogyott a pénz, ráadásul nagyon magas bázist generált, ami statisztikai okok miatt is gerjesztette az idei visszaesést – erről Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésének egyik csütörtöki szekcióülésén.
Mostanra már csökkenő mértékű a gazdaság zsugorodása. Ebből a trendből Palócz szerint a harmadik negyedévre még bizonytalanul lehet kalkulálni, de „a negyedik negyedév már pici pozitív számot hozhat”, mert annyira „kifárad” a recesszió, annyira mélyre mennek a negyedéves bázist jelentő adatok, mondta a szakember. Összességében a második féléves magyar gazdasági kilátásokkal kapcsolatban még nagyon sok a bizonytalanság, de abban határozott konszenzus van, hogy ez jobb lehet, mint az első félév volt.
Nem ártott volna szólni róla
A magas energiaárak miatt a magyar külkereskedelem cserearányai 2021 közepe óta drámaian romlottak. A gazdaságpolitikai ilyen körülmények között rossz üzeneteket küldött a háztartásoknak: jelezni kellett volna, hogy például energiából fogyasszanak kevesebb, mert az nagyon drága lett, de nem ezt tette, hanem például a benzinársapkával csak áttolta a veszteséget.
A magyar gazdaságban középtávon probléma lesz vagy lehet az is, hogy az európai uniós támogatások kiesésének, amire most súlyos esély van, milyen hatása lesz. Idén még jön be pénz, folynak beruházások, jövőre is jön majd még pénz, mert adunk le számlákat. De ha kiszárad ez a forrás, ami a GDP 3-3,5 százalékát adja, akkor újra kell dolgozni a középtávú terveket, mondta Palócz.
Palócz beszélt arról is, hogy a reálbérek az első félévben nagyon csúnyán visszaestek (24 százalékos féléves inflációval szemben csak 16 százalékos volt az átlagos béremelés). Bár az infláció most meredeken lefelé tart, vagyis augusztustól már növekvő reálbér jellemzi a gazdaságot, kérdés, hogy erre a dolgozók hogyan reagálnak: elkezdődik-e a lakossági fogyasztás, vagy továbbra is óvatosak lesznek? Hiszen, emlékeztetett Palócz, amikor az infláció csökken, nem arról van szó, hogy az árak csökkennek, csak már kisebb mértékben nőnek.
Ugyanakkor a jövő évi inflációt szerinte komolyan emelik a kormányzati intézkedések, melyek 2024-ben lassítani fogják a dezinflációt. Pedig még az év végi egy számjegyű infláció is messze van az MNB 3 százalékos inflációs céljától.
Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója szerint nem teljesen igaz, hogy nem csökkennek az árak: hó/hó összevetésben a termékek 40 százalékának ára csökken, és a fogyasztói kosár termékeinek hetven százaléka dezinflál, vagyis csökken az inflációja.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint viszont a korábbi áremelések hatása velünk marad, az élelmiszerek ára 60 százaléka magasabb, mint 2021 elején. A piaci szakértő hibáztatta az MNB-t is, hogy belemegy az egy számjegyűségről szóló kommunikációs játékba, miközben neki a 3 százalék a célja, amit a mostani tudásunk szerint 2025-re lehet majd elérni.
Kónya István, a Corvinus egyetemi tanára is az MNB fontosságát hangoztatta az infláció ügyében. „Az inflációt alapvetően a jegybank tudja megfogni a kamatpolitikájával, de nyilván az nem segít, hogy a fiskális oldal, vagyis a pénzügyi kormányzat, a jegybank örvendetes lépéseit próbálja visszatuszkolni. Amerikában a hetvenes évek magas inflációját a nyolcvanas évek elején egekbe emelt kamatokkal kés két recesszióval tudta megfogni” – mondta Kónya, aki szerint a magyar jegybanknak komoly erő kell, hogy egy bátor, inflációellenes kamatpolitikát véghez tudjon vinni.
A jegybank szerint se rózsás, az elemzők szerint kimondottan komor a helyzet
Az infláció és a reálbérek alakulása azért fontos, mert a hazai GDP alakulását döntően, több mint hatvan százalékban a magánfogyasztás határozza meg. Balatoni András az esetleges növekedési fordulatról azt mondta: a 2008-2009-es válsággal szemben most nem vagyunk eladósodva, ami biztató, viszont nagyon alacsony szinten van a fogyasztói bizalom, ezért van arra esély, hogy a háztartások növekvő jövedelme ellenére nem fog nőni a fogyasztás, aminek negatív hatása lesz a beruházásokra is.
Most a gödör aljából pislogunk felfelé, és ezután jöhetnek azok a negyedévek, amikor növekedni kezd a GDP. De ha megnézzük az alapját, azt látjuk, hogy a gazdaság idén ezután várható bővülése egy dologból adódik: a mezőgazdaság teljesítményéből, amit nagyon megdob majd a harmadik negyedévben a tavalyi alacsony bázis. Az ipar, építőipar viszont továbbra sem tud húzni – mondta Virovácz Péter, az ING elemzője.
Virovácz szerint nagyon érdekes és érdemes lesz a KSH-jelentések revízióit is nézni: „minden egyes újabb és újabb adatközlésnél magunk mögött ássuk a gödröt”. Vagyis mindig azt látjuk visszamenőleg, hogy picit mélyebben voltunk korábban, amiből jövünk ki. Előbb-utóbb tényleg ki fogunk jönni belőle, csak majd 2024 szeptemberében nézzük meg, hogy a végső 2023-as gazdasági teljesítmény milyen volt.
Nemcsak a belföldi fogyasztás vagy az EU-pénzekkel kapcsolatos bizonytalanság ad okot az aggodalomra. Hogy mi történik a külső kereslettel, az fontos, és sem az Európai Unió, sem Kína, sem az Egyesült Államok nem sok jóval kecsegtet. Virovácz szerint az elhibázott német gazdaságpolitika miatt egész Európa, de főleg az EU és az eurózóna nyögni fogja az előttünk álló stagflációs időszakot.
Amerikával kapcsolatban is túlzottak az elvárások, Virovácz szerint ott sem lehet elkerülni a válságot. „2200 milliárd dollárnyi megtakarítás halmozódott fel a Covid alatt, ebből 1300 milliárdot már felélt a lakosság, ha ez így megy tovább, 2024-re ez teljesen le fog nullázódni, és nem marad felhajtóerő az amerikai gazdaságban”. Példaként említette, hogy az autó- és fogyasztási hitelekben már közel az a tíz százalékos nem teljesítő arány, ami a 2008-2009-es válság időszakban jellemző volt, és bár az ingatlanhiteleknél még nem tartanak ott, októbertől megjelenik a diákhitelek problémája, amikor az eddig felfüggesztett havi 450 dollárokat fizetni kell. Kínának pedig a mérlegalkalmazkodás és a demográfia problémájával is meg kell küzdenie. Balatoni András szerint Kínában az évszázad végére 40 százalékkal csökken a munkaképes korú népesség, „Kína most van a csúcson, ami innen jön, az gazdaságilag egy hanyatló pálya”.
A demográfiából fakadó munkaerő-hiány hamarosan közvetlenül is sújtani fogja a magyar gazdaságot. Kónya István szerint „drámai” a magyarországi demográfia (erről a közelmúltban mi is bővebben írtunk), nincs olyan bázis, amiből be lehet majd vonni munkaerőt a gazdaságba. Vagy a foglalkoztatási rátát lehet növelni a gazdaságilag aktív, de a munkaerő-piacon jelen nem lévő társadalmi csoportok bevonásával, vagy a vendégmunkások jelenthetnek megoldást a már látható magyar munkaerőhiányra.