Ukrajna lerohanása után a hollywoodi stúdiók kivonultak Oroszországból, így hivatalosan nem forgalmazzák filmjeiket - ezért maradtak ki a nyár blockbusterei, a Barbie és az Oppenheimer is az orosz mozik kínálatából.
Akkoriban Vlagyiszlav Davankov, az Állai Duma helyettes elnöke kitalálta, hogy mégis be lehetne őket mutatni a jogtulajdonosok megkerülésével, ezzel az ötletével pedig még a kulturális minisztériumot is megkereste.
Csakhogy Andrej Malisev miniszterhelyettes rigorózus válasszal ütötte el a felvetést, mondván:
„Úgy véljük, hogy az Ön által az országunk polgárai számára megtekintésre javasolt filmek – a Barbie és az Oppenheimer – nem felelnek meg az államfő által kitűzött céloknak és célkitűzéseknek, amelyek a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek megőrzésére és megerősítésére irányulnak.”
Malisev a legszebb szovjet hagyományokat követve még azt is hozzátette: „Az importhelyettesítés szükségessége elkerülhetetlenül ösztönzi az orosz filmek és tévésorozatok gyártásának növekedését, ami hozzájárul a hazai filmipar fejlődéséhez.”
Ám a művészet mindig képes utat törni magának.Így például a Barbie kalózfilmként mégis csak bemutatásra került az orosz mozikban, a Sky News néhány napja már azt írta: a filmet bemutató mozik mintegy 1 millió fontnak megfelelő összeget, azaz 117 165 489 rubelt kereshettek vele.
A BBC helyi tudósítója el is látogatott egy bevásárlóközpontba, hogy utánajárjon a Barbie-kultusznak. Beszámolója szerint rögtön az élelmiszerosztály mellett rózsaszín lufik, rózsaszín popcorn és egyéb rózsaszín attribútumok ünneplik a nyár sikerfilmjét, középen pedig életnagyságú Barbie és Ken figurákkal lehet fotózkodni, arcukon ezerwattos mosoly. Mint írja: „Nem csoda, hogy mosolyognak: a Barbie-film a nyugati szankciók ellenére is tömegeket vonz a szemben lévő multiplexbe.”Meg is kérdezett gyorsan egy látogatót, hogy melyik filmet tervezi megnézni, válaszul pedig egy 15 perces orosz kisfilm címét kapta, és egy titokzatos mosolyt.
Mint írja, az engedélyezési problémák (magyarán a kalózfilmek jogszerűtlen vetítése) miatt a mozik úgy kerülik ki a felelősségre vonást, hogy orosz gyártású rövidfilmekre árulnak jegyeket, amelyek előzeteseként bemutatják a Barbie-t.A nézők amúgy nem is nagyon titkolják, hogy mire érkeznek (hacsak nem feltételezzük a mostanában készülő orosz rövidfilmekről, hogy rózsaszín tematikával készülnek, és fanatikus rajongótáboruk már öltözékével is igyekszik kifejezni lelkesedését).
Egy, a BBC újságírójának nyilatkozó néző, Karina úgy fogalmazott: „Az embereknek jogukban áll megválasztani, hogy mit szeretnének nézni”, és hozzátette, szerinte jó, hogy az Orosz mozikban is bemutathatják ezeket a filmeket.
Egy másik Barbie-néző, Aljona még a kulturális minisztérium kijelentéseire is reflektált, amikor úgy fogalmazott:
„Arról van szó, hogy nyitottnak legyünk más kultúrák irányába. Még ha nem is értesz egyet mások normáival, akkor is nagyszerű, ha megnézheted azokat.”Maria Butina orosz képviselőnő azonban úgy véli, a Barbie-ban nincs semmi nagyszerű.
„Néhány lány – különösen tinédzser korában - megpróbál olyan lenni, mint egy Barbie-baba, és kizsigerelik a saját testüket” - magyarázta a képviselőnő, akinek állítása szerint azzal a nőképpel van főként baja, amit a Barbie közvetít a fiatalság felé.
Emellett azonban azt is megjegyezte: a film nem kapott engedélyt az orosz forgalmazásra. „Ne sértsd meg a törvényt. Vonatkozik ez a mi filmszínházainkra is? Feltétlenül. Többször is kérdeztem a moziktól, hogy milyen alapon vetítik a filmet” - mondja.
A BBC újságírója ekkor felvetette Butinának:
„Ön a törvények betartásának fontosságáról beszél, miközben Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az ENSZ szerint ezzel teljes mértékben megsértették a nemzetközi jogot.”A képviselőnő azonban erre mindössze annyit reagált:
„Oroszország megmenti Ukrajnát, és megmenti a Donbászt.”Messzire vezető vita a kalózfilmként is tömegeket mozgató Barbie kapcsán.
via BBC