Január óta egyes élelmiszerek 30-40 százalékkal lettek olcsóbbak, miért nem rogyott már le az az infláció?

Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árfigyelő Rendszere (PÁIR) folyamatosan közöl adatokat különböző mezőgazdasági termékek és élelmiszer-ipari alapanyagok árairól (jellemzően felvásárlási árakról) és értékesített mennyiségéről. A PÁIR alapján (aminek részletes leírását itt olvashatja) végignéztük, hogyan alakult néhány élelmiszer felvásárlási ára január óta.

Ez azért érdekes, mert az élelmiszerinfláció az elmúlt bő egy évben folyamatosan magasabb volt, mint a normál infláció. A magyarországi mértéke a csúcson csaknem 50 százalék volt (a KSH szerint 44,8 százalék, az Eurostat szerint 49,6), ami csaknem másfélszerese volt a második legrosszabb uniós adatnak, a 34 százalékon tetőző lengyel élelmiszerár-robbanásnak.

Az adatsorból az látszik, hogy a felvásárlási árak év eleje óta drasztikusan estek (a sertéscomb kivételével). És bár ebben lehet szerepe egyes termékeknél a szezonalitásnak is, feltűnő, hogy az éves élelmiszer-infláció augusztusban még így is 19,6 százalékos volt, de havi szinten is 0,3 százalékkal nőttek az élelmiszerárak (miközben az ábrán látható termékek közül csak kettő ára volt magasabb augusztusban, mint júliusban).

Szeptemberben egyébként várhatóan már jelentős mértékben lassul az infláció, részben persze azért is, mert nagyon magas lesz a bázis (tavaly szeptemberben lépte át a 20 százalékot a fogyasztói árak emelkedése). Kérdés, hogy az élelmiszerárak akkor hogyan befolyásolják majd az általános árindex alakulását.