Beterjeszti törvénymódosítását a kormány „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról”. Az újabb 180 napos hosszabbítás, ha a parlament megszavazza, 2024. május 24-én jár le, addigra már majdnem 3000 napja lesz veszély- vagy válsághelyzet Magyarországon.
A tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet 2016 márciusában kezdődött, aztán jött a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, a járvány miatti veszélyhelyzet, majd a háborús veszélyhelyzet. A lényeg, hogy még az eddiginél is kevesebb korlátja legyen a kormánynak, és rendeleti úton is tudjon törvényeket hozni. Ez az Egyesült Államok szemét is bántja, Pressman nagykövet szerint legalább is megkérdőjelezi a magyar kormány demokratikus elköteleződését, hogy „rendeleti úton hozhat törvényeket, a magyar parlament kikerülésével.”
A törvénymódosítás szövege szerint „A Hazánk szomszédságában zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a Kormány a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítására tesz javaslatot.”
Helyesbítés: A cikk első verziójában nem különítettem el a válság- és a veszélyhelyzetet. Pedig, mint arra olvasónk, Attila felhívta a figyelmet, nagy köztük a különbség: a veszélyhelyzet az Alaptörvényben szabályozott különleges jogrendek egyik fajtája; a válsághelyzet kihirdetése szintén növeli a hatóságok mozgásterét - mert pl. módosulnak a menekültügyi eljárás szabályai; az állam átmenetileg lefoglalhat ingatlanokat stb. -, de közel sem olyan mértékben, mint a veszélyhelyzet.