Egyre feszültebb a helyzet a Dél-kínai-tengeren, ahol Kína és a Fülöp-szigetek kormánya is saját fennhatóságának tekint több szigetcsoportot is. A BBC újságírója szerdán szemtanúja volt a legutóbbi konfliktusnak, amikor a kínai parti őrség hajói szó szerint eltorlaszolták a Spratly-szigetekhez vezető tengeri utat a Fülöp-szigetekről érkező hajók elől, miközben a szigetek a manilai kormány fennhatósága alá tartoznak.
A Spatly-szigetek egy számos szigetből, szigetecskéből és zátonyból álló csoport a Fülöp-szigetek és Vietnám partjai között. A szigetcsoporton már régóta vitatkozik Manila és Peking, de egy 2016-os nemzetközi döntőbírósági ítélet alapján azok a nemzetközi jog szerint a Fülöp-szigetekhez tartoznak. Hogy ennek a jognak érvényt szerezzen, Fülöp-szigeteki hajók havonta ellátmányt szállítanak a Second Thomas-zátonyon lévő, összesen egy tucat tengerészgyalogosból álló helyőrségnek.
Amikor viszont a legutóbbi szállítmánnyal a zátony közelébe ért több kisebb hajó (egyik fedélzetén a BBC tudósítójával), amelyeket a Fülöp-szigetek parti őrségének hajói kísértek, a kínai parti őrség jóval nagyobb hajóival találták szembe magukat. A kínai hajók először rádión felszólították őket, hogy forduljanak vissza, majd amikor ezt nem tették, a kínaiak lényegében úszó fallá rendeződtek, szinte teljesen elállva a Fülöp-szigetekiek útját. Szinte teljesen, mert a két legkisebb szállítóhajó meg tudta kerülni a blokádot, de a két ország parti őrségének járművei olyan közel kerültek egymáshoz, hogy kis híján össze is ütköztek.
A kínai kormány nem fogadja el a 2016-os döntést és az egész Dél-kínai-tengert a saját fennhatóságának tekinti, hiába mondta ki a döntőbíróság, hogy erre semmilyen jogalapja nincs. Emiatt az elmúlt hónapokban is több olyan incidens volt ezen a tengerszakaszon, ahol a Fülöp-szigetek és Kína parti őrsége éppen, hogy elkerülte a nyílt konfliktust. A Fülöp-szigetek, részben a kínai követelések és fenyegetőzések miatt nemrég szorosabbra fűzte a katonai együttműködését az Egyesült Államokkal.