Az izraeli hadügyminiszter azt ígérte a katonáinak, hogy hamarosan belülről is láthatják Gázát

További részletek derültek ki arról, mint mondott csütörtökön Joáv Galant izraeli védelmi miniszter a Gázai övezet határán készültségben álló katonáknak azon kívül, hogy „most messziről látjátok Gázát, hamarosan belülről fogjátok látni”. A BBC beszámolója szerint azt is hozzátette, hogy „nincs bocsánat ezért a dologért, csak a Hamász teljes megsemmisítése”. Galant szerint akár 1-2 hónapba is beletelhet, amíg kiiktatják őket. „Nem vagytok egyedül a harcban, bízunk bennetek számítunk rátok.” Mialatt az izraeli légierő szétbombázta Gázát, a hadsereg több tízezer katonát, tankokat és tüzérséget vezényelt az övezet határára. A 160 ezer fős állandó haderő mellé mintegy 300 ezer tartalékost is mozgósítottak.

A Hamász katonai szárnyának szóvivője, Abu Ubaidah tett közzé egy videót, amiben arra szólította fel a világ muszlimjait, hogy nagy számban vonuljanak az amerikai és az izraeli nagykövetségel elé, hogy blokkolják azokat. „Az amerikai kormány támogatása nem fogja megmenteni vagy segíteni a cionista entitást” -mondta. A lehetséges támadások miatt az amerikai külügy világszerte figyelmeztetést adott ki az állampolgárainak a lehtséges támadások miatt. „A világ különböző pontjain megnövekedett feszültségek, az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni terrortámadások, tüntetések vagy erőszakos akciók lehetősége miatt a külügyminisztérium azt tanácsolja a külföldön élő amerikai állampolgároknak, hogy tanúsítsanak fokozott óvatosságot.” (Haaretz/BBC)

Irit Lillian nagykövet más diplomatákkal együtt elhagyta Törökországot, írja a török NTV-re hivatkozva a Reuters. Az izraeli nagykövetség kommentálta a hírt. A héten az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács arra figyelmeztette a Törökországba készülődő izraelieket, hogy a gázai konfliktus miatt célponttá válhatnak. Az ott tartózkodó izraeli állampolgárokat pedig arra szólították fel, hogy minál hamarabb hagyják el az országot. A figyelmeztetések után az izraeli légitársaságok külön járatokat szerveztek a hazatérőknek. Sok más muszlim országhoz hasonlóan Törökországban is tüntetések kezdődtek, miután kedden a Gázai övezetben felrobbant egy kórház. (Reuters)

Az izraeli kormány egy teljesen új ügynökséget hoz létre azoknak a déli településeknek az újjáépítésére, amiket október 7-én a Hamász fegyveresei lerohantak. A célra 1 milliárd sékelt (~98 milliárd forint) különítettek el. Újjáélesztési Igazgatóság élén Moshe Edry dandártábornok áll majd, aki közvetlenül Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek fog jelenteni. A feladatai között szerepel a feldúlt településeken közösségi élet megerősítése, a lerombolt környékek újjáépítése, a kormányba vetett bizalom növelése, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység újraindítása. (Times of Israel)

Az izraeli hadsereg szerint a Hamász fegyveresei közül páran még több mint 10 nappal az október 7-i támadások után is bent lehetnek az izraeli területeken. Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője csütörtökön számolt be arról, hogy előző nap is találtak egy fegyvereset, aki kimerülten halad Gáza felé. Korábban úgy becsülték, még egy tucatnyian maradhattak Izraelben. (Washington Post)

Joáv Galant csütörtökön arról beszélt a Gázai övezet határán állomásozó kautáknak, hogy hamarosan megkapják a parancsot a palesztin ellenőrzésű területre való belépésre. „Most messziről látjátok Gázát, hamarosan belülről fogjátok látni.” Ugyanakkor elismerte az előttük álló kihívások félelmetesek, hosszadalmasak és intenzívek lesznek. (Times of Israel/Haaretz)

Az amerikai és a brit kormány után a német külügyminisztérium is felszólította az állampolgárait, hogy hagyják el Libanont és Csiszjordániát.

A gázai kórház felrobbanása után Libanonban tüntetések kezdődtek. Szerda este több száz tüntető csapott össze a libanoni biztonsági erőkkel az amerikai nagykövetség közelében. Az Irán által támogatott csoportok pedig megfenyegették az amerikai létesítményeket, ha a Biden-kormányzat beavatkozik Izrael oldalán.

Miután Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy hamarosan 20 teherautónyi segélyszállítmány juthat be Egyiptomon keresztül Gázába, többek között az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalát (OCHA) vezető Martin Griffiths is arra figyelmeztetett, hogy ez semmire sem lesz elég. Szerinte legalább napi 100 teherautónyi adományt kellene bejuttatni az övezetbe.

Egyiptom beleegyezett, hogy újra megnyitja a Gázai övezet határátkelőjét, hogy a szállítmányokat átengedje, bár ennek előkészítése időbe telik. Csütörtökön landol Egyiptomban a második olyan gép, amivel az EU álltal küldött humanitárius segély érkezik. A szerdai járattal együtt 54 tonna humanitárius segélyt, többek között higiéniai termékeket, élelmiszert, vizet szállítanak. (BBC/Guardian)

A beiruti amerikai követség arra kérte a Libanonban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy amilyen gyorsan csak lehet, hagyják el az országot, mert egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az izraeli hadsereg és a Hezbollah közötti háború egy nagyobb regionális konfliktussá válik. Ráadásul szerda este több száz tüntető csapott össze a libanoni biztonsági erőkkel az amerikai nagykövetség közelében. Az Irán által támogatott csoportok pedig megfenyegették az amerikai létesítményeket, ha a Biden-kormányzat beavatkozik Izrael oldalán. Az Egyesült Királyság szintén arra kérte az állampolgárait, hogy hagyják el az országot, amíg a kereskedelmi célú gépek közlekednek. Franciaország, Kanada, Ausztrália és Svédország is azt kérte a polgáraitól, ha nem muszáj, ne menjenek Libanonba.

Október 7-e óta a Hezbollah és az izraeli hadsereg egységei napi szinten lövik egymást a libanoni határon. Csütörtökön a Hezbollah két páncéltörő rakétát lőtt ki Manara kibucra, az izraeli hadsereg pedig ágyúzással válaszolt. (FT/BBC)

Több száz tüntető vonult szerda délután a washingtoni kongresszus egyik épületébe, hogy azonnali tűzszünetet követeljenek Izrael és a Hamász között. A Washington Post becslése szerint 300 embert vehettek őrizetbe, mivel ezekben az épületekben nem engedélyzettek a tüntetések. A megmozdulást két anticionista zsidó csoport, a Jewish Voice for Peace és az If Not Now szervezte.

A tömeget 25 rabbi vezette, akik Gázában élő palesztinok vallomásait olvasták fel és imákat szavaltak. Linda Holtzman philadelphiai rabbi azt mondta, a hite, az értékei és a zsidó történelem miatt tiltakozik, valamint aggódik a gázai civilek elleni erőszak fokozódása miatt.

A gázai hatóságok szerint már több mint 3700 halálos áldozata van az övezetben az izraeli bombázásoknak október 7-e óta. A halottak közül 1524-en gyerekek, ezren nők, 120-an pedig idősek voltak. Az ostrom alá vett területen a sebesültek száma pedig már elérte a 12 493-at. Ebbe már beleszámolták azt a 471 áldozatot is, akik kedden a Al-Ahli Baptista Kórházál történt robbanásban haltak meg. A kórház felrobbantásáért a két fél továbbra is egymást okolja. (BBC)

Rishi Sunak és Benjamin Netanjahu találkozójuk után gyors sajtótájékoztatót tartottak. Netanjahu a konfliktust a jó és a rossz, a modernitás és a barbárság leszámolásaként fogalmazta meg, mondván, hogy Izrael és a világ is a „legsötétebb órája” előtt áll.

Az izraeli miniszterelnök előrevetítette, hogy a háború hosszú lesz, és bár lesznek „hullámhegyek és hullámvölgyek”, Izrael népe soha nem volt egységesebb. Netanjahu a Hamászt és szövetségeseit modern barbároknak titulálta, amelyek a legrosszabb szörnyek a világon. Netanjahu arról is beszélt, hogy a britek 80 évvel ezelőtt a nácik ellen küzdöttek, most pedig a „Hamász az új nácik”, amely ellen közösen kell küzdeniük.

Sunak arról beszélt, hogy Izrael olyasmin megy keresztül, amelyen egyetlen országnak és egyetlen embernek sem kellene, legkevésbé Izraelnek. Rishi Sunak újra kiemelte, hogy támogatja Izrael azon jogát, hogy „a nemzetközi joggal összhangban védekezzen.” Sunak szerint Izrael miniszterelnöke mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerüljék a civil áldozatokat a Hamásszal ellentétben. Sunak nem beszélt arról, hogy kik felelhetnek az al-Ahli kórházban történt robbanásért, noha azt a britek is vizsgálják, helyette az áldozatok családjai felé fejezete ki részvétét. (Guardian, BBC)

Rishi Sunak brit miniszterelnök izraeli látogatása során találkozott Isaac Herzog izraeli elnökkel. Az erről szóló közlemény szerint a brit miniszterelnök részvétét fejezte ki a Hamász terrortámadásban elhunyt izraeli áldozatok miatt, továbbá kijelentette, hogy az Egyesült Királyság kiáll Izrael és annak önvédelemhez való joga mellett.

Sunak abban is egyetértett, hogy sürgős humanitárius segélyre van szüksége a Gázai övezetben élő palesztinoknak.

„A miniszterelnök üdvözölte a tegnapi bejelentést, miszerint Izrael nem akadályozza meg a segélyek bejutását Gázába. Őszinte reményét fejezte ki, hogy további előrelépést lehet elérni a kulcsfontosságú élelmiszerek, víz és gyógyszerek szállítása terén” – áll a közleményben.

A vezetők megállapodtak abban is, hogy továbbra is fáradhatatlanul dolgoznak a brit túszok kiszabadításán. (CNN)