Elszegényedésünk egy éve: majdnem 400 ezret bukott az átlagmagyar
Habár augusztusban már csak 16,4 százalék volt az éves infláció – ami ugyan még mindig európai uniós csúcsot jelentett, már csaknem tíz százalékkal alacsonyabb volt a januári 25,7 százalékos csúcsnál –, a várakozások ellenére nem állt meg a reálkeresetek csökkenése. Azaz a fizetésemelések mértéke még augusztusban is elmaradt az inflációtól, tehát a keresetünk kevesebbet ért, mint egy évvel korábban, igaz, a veszteségünk már csak 1 százalék volt.
A KSH még kedden tette közzé az augusztusi kereseti statisztikát. Abból kiderült: az utolsó nyári hónapban a bruttó átlagbér 15,2 százalékkal, a bruttó mediánbér 15,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Utóbbi mutatja meg azt a középértéket, amennyinél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet, de a reálbért az átlagkereset és az infláció alapján számolják.
A KSH legutóbb azt közölte, hogy a reálbérek 1 százalékkal csökkentek, vagyis az augusztusi átlagfizetés ennyivel ért kevesebbet, mint a tavaly augusztusi. Ha összeadjuk a tizenkét hónap bruttó átlagkereseteit, és megnézzük, hogy mennyi volt az egyes hónapokban a reálbérveszteségünk, az jön ki, hogy
egy év alatt az átlagbért, tehát nagyjából évi bruttó 6,5 milliót kereső magyarok átlagosan 395 ezret veszítettek az infláción.
Éven belül összegszerűen is alacsonyabbak voltak az átlagkeresetek augusztusban, mint az előző hónapokban, de ez nem egyedi jelenség, a legtöbb évben ilyen a keresetek lefutása. Ezzel együtt tény: február óta nem volt olyan alacsony sem a bruttó, sem a nettó átlagbér, mint egy évvel korábban, a nettó mediánbér viszont új csúcsra nőtt (a bruttó nem változott).
A mediánbérek szintén az inflációtól elmaradó mértékben nőttek az utóbbi tizenkét hónapban. Igaz, a mediánkeresetek az utóbbi hónapokban jellemzően mindig az átlagkeresetet meghaladó mértékben emelkedtek, de növekedésük üteme így is elmaradt az éves inflációtól.
A reálbércsökkenés 12 hónapjából a február volt a legrosszabb: az akkori 505 400 forintos bruttó átlagkereset ötödével kevesebbet ért, mint egy évvel korábban. Az ilyen mértékű bércsökkenés miatt nem meglepő, hogy – mint arról a lapunknak adott interjúban Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is beszélt – a személyi hitelek magyarországi állománya megint csúcsra emelkedett.
Tehát egyre többen vannak, akik nemcsak a megtakarításaikat élték fel, hanem már csak kölcsönökből tudtak kijönni egyik hónapról a másikra. Ez persze összefügg azzal is, hogy az átlagosnál kisebb jövedelemből élők, tehát ezért az átlagosnál sokkal kisebb megtakarítással rendelkezők, így sokkal hamarabb hitelre kényszerülők inflációja magasabb volt, mint a tehetősebbeké. A fogyasztásukon belül ugyanis magasabb az élelmiszer-vásárlás aránya, márpedig az bőven az átlagos inflációt meghaladó mértékben drágult.