• Leeresztik a Velencei-tótól északra található Pátkai-víztározót.
• A vize azonban annyira rossz minőségű, hogy valószínűleg nem engedik bele a Velencei-tóba.
• A vízügyi igazgatóság a jövőben a víztározó megkerülésével, egy 1863-ban épült csatornán keresztül biztosítaná a tó vízutánpótlását.
• Pátka ellenzi a tervet, és a tározója jövőjéért harcol.

Barna színű, habzó víz, partra vetett haltetemek, a mederből kinőtt változatos növényi vegetáció fogadja a Pátkai-víztározóhoz látogatókat. A vízminőséget elnézve elsőre azt gondolnánk, egy szovjet sztenderdekkel dolgozó szibériai nehézipari létesítmény szomszédságában vagyunk, ám valójában csak néhány kilométerre távolodtunk el a Velencei-tótól. Nem kell vízügyi szakembernek lennünk, hogy felismerjük, a tározó az ökológiai katasztrófa irányába tart.

Kulcsobjektum

A pátkai Magyarország negyedik legnagyobb víztározója. Csak a Tisza-tó és a Kis-Balaton két tározója előzi a listán. Pátka mellett régen természetes tó volt, amelynél a rómaiak építettek először gátat, így alakítva ki az első tározót. A tó később többször is kiszáradt, a 19. század végére teljesen. A jelenlegi formáját az 1970-es években nyerte el, miután a Velencei-tó árvizeitől tartva úgy döntöttek a vízügyesek, hogy a Zámolyi- és a Pátkai-víztározók megépítésével szabályozzák a tó vízszintjét.

A Pátkai-víztározót két vízfolyás táplálja: a Rovákja-patak és a Császár-víz. Utóbbinak kulcsfontosságú a szerepe a környéken, mert a Vértes déli vízgyűjtő területéről érkezve biztosítja a Velencei-tó vízutánpótlását.

A környéken az évtizedek első fele hagyományosan szárazabb, a második fele csapadékosabb volt az elmúlt 50 évben. Emiatt az 1980-as és az 1990-es évek elején is lecsapolták a víztározót, hogy évekkel később újra megtöltsék. A tómeder karbantartására azonban egyik alkalommal sem jutott pénz.

Klorofill

A klímaváltozás új helyzet elé állította a környéket. A megszokott évtized eleji szárazságot annyira felerősítette a jelenség, hogy a Velencei-tó szintje kritikus mértékben kezdett csökkenni. A vízügyesek erre reagálva teljesen leeresztették a Zámolyi-víztározót, majd a pátkaiból kezdték átvezetni a vizet a Velencei-tóba.

Csakhogy a pótlási stratégia hamar megbukott. A vízügyesek eredetileg abban bíztak, hogy a Pátkai-víztározó magas klorofilltartalmú vize természetes módon kitisztul a Velencei-tóig tartó nagyjából 10 kilométeres úton. A 2021 őszi teszt megcáfolta ezt. Mivel a klorofilltartalom csak a téli hónapokban csökken elviselhető szintre, a Velencei-tó az év nagy részében folyóvizes utánpótlás nélkül marad.

A helyzetet a vízügy szerint úgy lehetne megoldani, ha a Vértes felől érkező Császár-vizet elkerülő csatornába vezetnék. A hatóság szerint a klorofillszennyeződésért a Pátkai-víztározó felel, így ha kikerülnék, tiszta vizet tudnának engedni a tóba. A vízügy a feladatra a tározótól keletre futó, 1863-ban készült csatornát használná. A szervezet 2023 tavaszán be is nyújtotta engedélykérelmét a csatorna megépítésére, ám ezt a pátkai önkormányzat megfellebbezte, és a hatóság utóbbinak adott igazat.

Csatorna

Nagy Dániel, Pátka polgármestere elmondta, azért fellebbeztek, mert a terv nem tartalmazott vízzáró réteget, annak ellenére, hogy az árok közvetlenül határos a község vízbázisvédelmi rendszerével. Azt is kifogásolták, hogy heves esőzésekkor a fákkal és bozóttal benőtt, évtizedek óta használaton kívüli csatornában folyó víz eláraszthatja a falut.