Törvényben tiltaná be Macron a francia nyelv újabban divatos, hülyén kinéző, de PC írásmódját

"Ne adjuk meg magunkat a korhangulatnak azzal, hogy pontokat írunk bele a szavak közepébe" - nyilatkozta október 30-án Emmanuel Macron.

Bár a franciák hagyományosan sokat foglalkoznak a nyelvükkel, a kívülállónak meglepő lehet, hogy az ország köztársasági elnöke ennyire apróságnak tűnő helyesírási kérdéseket mikromenedzsel tanítóbácsis modorban. Ám a dolog ennél is sokkal komolyabb, hiszen az elnököt támogató centrista kormánypárt pár napja már be is nyújtott egy olyan nyelvvédelmi törvényjavaslatot a Szenátusban, ami a címe szerint a francia nyelvet "védené meg" az "úgynevezett inklúzív írásmód" okozta károktól. Erről hétfőn este szavaz a szenátus és ha a papírforma szerint elfogadják, a téma a képviselőház elé kerül.

A dolognak kapásból kissé kultúrharcos szaga van, nem véletlenül. A törvényjavaslat ugyanis azt írná elő, hogy hivatali dokumentumokban tilos legyen az új, politikai-kulturális értelemben progresszív írásmódot használni.

A téma megértéséhez annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy a francia nyelv ismeri a nemeket: a francia melléknevek nő- vagy hímneműek is lehetnek, akárcsak a főnevek.

A nőnemű főnevek határozott névelője a "la", a hímneműeké a "le". Egy részüknek - például a foglalkozást jelentőknek, létezik hím- és nőnemű alakja is. A nőnemű bolti eladó a "la vendeuse", a hímnemű a "le vendeur." Ha pasi a köztársasági elnök, ő a "le président", ha csaj, akkor "la présidente".

Ha valami nagy és hímnemű, akkor az "grand", ha nőnemű, akkor "grande".

A francia nyelv helyesírási tradíciója szerint olyan helyzetekben, amikor a mondat alanyának vagy tárgyának a neme semleges, vagyis nem számít vagy nem tudjuk, hogy a mondat tárgya hím-vagy nőnemű-e, akkor hímnemet használunk.Az újabban terjedő, "inklúzívnak" is nevezett íráskép ehelyett egyszerre jeleníti meg a hím- és nőnemű alakot, így hozva létre egyfajta új, semleges nemű írásmódot. Ezt egy ideig csak egy szűk aktivista réteg használta, de az utóbbi időben elkezdett betörni a mainstreambe is és már plakátokon és feliratokban, az utcakép részeként is megjelent.

Ha valaki zenész és francia, akkor, ha nő, "musicienne"-nek nevezi magát, ha férfi, akkor "musicien"-nek. De mi van azokkal, akik úgy akarják leírni, hogy ők zenészek, hogy közben nem akarnak elköteleződni sem nő- sem pedig hímneműként? Az új, PC írásmódot használva ők a "musicien.ne" írásképet használva utalnak saját magukra.

A párizsi önkormányzat aktuális szlogenje az, hogy "Párizs büszke". Ezt szerte a városban a "büszkét" jelentő "fier (hímnemben) - fiere (nőnemben)" melléknév mindkét alakját egyszerre szerepeltető "Paris est fier.e" formában írták ki. A pont előtti rész a hímnemű verzió, -e-vel a végén nőnemű, így együtt pedig nem definiált nemű fővárosra utal.

De a pontokat használó új íráskép praktikus tud lenni akkor is, ha a cél egyszerűen a helytakarékosság. A párizsi városházán például márványtábla sorolja fel a korábbi városi tanácsosokat. A nőnemű tanácsost úgy írják többesszámban, hogy "conseilleres", a hímneműeket úgy, hogy "conseillers". Hogy ne kelljen rávésni a táblára mindkettőt, de annak is nyoma legyen, hogy a tanácsosok között nők is voltak, a vésnök ilyen formában írta fel: "conseiller.e.s".

A benyújtott törvényjavaslat ezen felül a PC nyelvhasználók által a fentiekhez hasonló célból frissen kreált személyes névmások használatát is megtiltaná a minden olyan dokumentumban, aminek az esetében törvény írja elő a francia nyelv használatát. A magukat sem férfiként, sem nőként nem definiáló amerikai woke-ok "they" névmásának megfelelőjeként a baloldali francia kultúrharcosok az "elle" és az "il" összeolvasztásával kreálták meg az "iel" személyes névmást, amit a javaslat szintén kitiltana a hivatalos írott nyelvhasználatból.

(via Le Figaro)