Csütörtökön tette közzé legfrissebb demokrácia-jelentését a stockholmi székhelyű az Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) nevű kormányközi szervezet. Négy mutató alapján – demokratikus részvétel, képviselet, jogállamiság és alapvető jogok – vizsgálták a listára idén felkerült 173 országot, és globális értelemben, illetve magyar szemmel is szomorú eredményekre jutottak.
A felmérés egyik legfőbb megállapítása, hogy a világ országainak nagyjából felében gyengül a demokrácia, és most már hatodik éve van több olyan ország, ahol romlott a demokrácia állapota, mint olyan, ahol javult. Az itt elérhető, de pdf-ben innen is letölthető jelentés kontinensekre és egyes szempontokra bontva is foglalkozik a demokráciák állapotával, valamint mind a négy szempont szerint elkészült a globális rangsor is.
Magyarország a demokratikus részvétel szerinti mutatóban akárcsak a tavalyi felmérésben, idén is mindössze a 125. helyen végzett a 173 országból, a 120. helytől így jönnek az országok: Mauritánia, Szudán, Bhután, Paraguay és Algéria. Európából csak Törökország (139.), Oroszország (151.), Belarusz (161.) van mögöttünk, a legrosszabbul teljesítő EU-tagállam is tíz hellyel van előttünk: Románia a 115. Ebben a rangsorban 2017-hez képest 8 helyet rontottunk.
A képviseleti mutatókban hat év alatt 17 helyet visszaesve 85. lett Magyarország, ebben a mutatóban a második legrosszabb helyezett EU-tagállam az 58. Lengyelország. A két állam a jelentésben külön keretes megjegyzést is kapott, igaz, a jogállamisági problémák miatt. Abban a rangsorban egy év alatt 6, 2017 óta 18 helyet visszaesve a 64. lett Magyarország, Lengyelország pedig a 61., még Szerbia, Moldova és Malawi is megelőzte ezt a két országot ezen a listán.
A legjobb teljesítmény az alapjogok listáján érte el Magyarország, itt a 44. helyen végzett, ez csak két hellyel rosszabb, mint 2017-ben. És az egyetlen lista, ahol több EU-tagot is megelőztünk, Románia az 51., Lengyelország az 54. volt ebben a rangsorban.
A négy kategóriából egyébként háromban a dánok végeztek az élen, egyben, a képviseleti mutatóban a svédek, Németország pedig két második helyet szerzett. A posztkommunistának mondott térségből a részvételi mutatók alapján elért észt 3. hely a legjobb eredmény.