Államtitkár: Az új CSOK-kal vállalt gyerekeknek 4, 8 és 10 éven belül kell megszületniük

Interjút adott Hornung Ágnes családügyi államtitkár a Portfoliónak, amiből kiderült néhány új részlet a januárban bevezetni tervezett CSOK Plusz, de az eddig napvilágra került információk alapján inkább CSOK Mínusznak hívható programról. A korábbi CSOK-os támogatási rendszerhez képest több korlátozást tartalmazó lakástámogatási programról az egyik legfontosabb tudnivaló: a CSOK folyósításától számítva „az első gyermek megszületésének 4, a másodikénak 8, a harmadikénak 10 éven belül kell megtörténnie”.

A kormány úgy számol, hogy akár 12 ezren is lehetnek, akik megigénylik a vissza nem térítendő támogatásból tartozás-elengedéssel kombinált kamattámogatott hitellé váló, már megszületett gyerekek után nem járó és csak házaspárok által felhasználható új CSOK-ot.

A számításaik szerint az első évben 10-15 milliárd forint pluszkiadást jelentenek a költségvetésnek az új CSOK-szabályok. Hogy ez mennyire elenyésző összeg (tehát valójában mennyire kivonul az állam a lakáshoz jutás támogatásából), annak érzékeltetésére néhány szám az interjúból:

• a falusi CSOK és az idén decemberben kifutó „városi” CSOK) 115 milliárd forintot tesz ki,
• a CSOK-kölcsön kamattámogatása és az adó-visszatérítési támogatás együtt további közel 70 milliárd forintra rúg,
• az illetékmentesség pedig mintegy 40 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek.

Az államtitkár szerint egyébként azért kellett jelentősen átalakítani a CSOK-rendszert, mert a mostani szabályokban lévő támogatási összegek

„a háború és a szankciók miatt megváltozott gazdasági környezetben már nem voltak értelmezhetőek a mai ingatlanpiacon.”

Vagyis hogy a lakások túl drágák lettek az igényelhető támogatáshoz képest. Ami részben persze igen, de valójában az ingatlanárak emelkedése már jóval korábban megkezdődött, sőt, az utóbbi egy évben az infláció (háború, szankciós, multik okozta, nem kívánt törlendő infláció) miatt olyan mértékben csökkent a kereslet a lakáspiacon – illetve csökkent az épülő és építeni tervezett lakások száma is –, hogy az már az árak stagnálásához, enyhe csökkenéséhez vezetett.

Az interjúban az a kérdés is felmerült, hogy az új CSOK-ot miért csak házaspárok igényelhetik, az egyedülállókat miért éri hátrányos megkülönböztetés. A válasz:

„A kormány szerint a társadalom alapja a család, amit a házasság szentesít. (...) az egyedülállókat sem zárjuk ki a rendszerből, hiszen a kistelepüléseken a falusi CSOK továbbra is elérhető számukra”,

de azért egyébként is „gondolkozunk azon, hogyan tudnánk kifejezetten ennek a célcsoportnak segíteni.”