Lesújtó, de a korábbi havi adatok fényében nem meglepő statisztikát tett közzé a KSH a lakásépítések és építési engedélyek első kilenc hónapos alakulásáról. A főbb állítások az adatsorból:
Szeptember végéig 10 808 lakást vettek használatba az országban, ami 21 százalékkal kevesebb, mint tavaly.
Budapesten az országos átlagnál nagyobb, 29 százalékos volt a visszaesés, itt 3234 lakás épült. A megyeszékhelyeken 37, a többi városban 8,6, míg a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma.
Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63 százalék), a legkevésbé Pest régióban, ahol az 1,6 százalékos csökkenés lényegében stagnálást jelent.
Az építési engedélyek és bejelentések alapján 14 894 lakást terveznek építeni, ez 43 százalékkal kisebb, mint tavaly. Az új lakások 34 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni.
A fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39, a többi városban 43, a községekben 49 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik.
A tervezett építkezésekben a legnagyobb visszaesést a Dél-Dunántúlon regisztrálták (57 százalék). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50-50 százalékkal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is.
„A KSH adatai alátámasztja azt a várakozásunkat, hogy az építőiparnak ebben a szegmensében nem 2023, hanem 2024 lesz a mélypont. A kiadott lakásépítési engedélyek számának csökkenése mellett pesszimizmusra az ad okot az is, hogy a szerkezetépítési anyagok értékesítése szeptemberben 40-50 százalékos, a tetőfedő anyagoké 35-40 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest, vagyis alig indulnak lakásépítési projektek az országban” – kommentálta az adatokat Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.