Két munkaadói érdekvédelmi szervezet is aggályait fejezte ki a minimálbér korábban napvilágot látott emelési tervei miatt egy csütörtöki konzultáción, írja a 24.hu. Az egyik szervezetnek az emelés tervezett mértékével, a másiknak a bevezetés időpontjával van baja.
Egy hete még úgy tűnt, hogy már november elején megszületett a megállapodás arról:
(Az akkori helyzetet Hollik István kész tényként jelentette be, és miután pár órán belül kiderült, hogy nem az, megismerhettük a Facebook-posztja csodálatos evolúcióját.)
Nemcsak akkor nem született megállapodás, hanem most, egy héttel később sem. Sőt, a munkaadók, munkavállalók és a kormány konzultációs fórumának (VKF) november 9-i ülésén két nagy munkáltatói érdekképviselet is kifogást emelt a terv ellen.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének képviselői a garantált bérminimumot 10 helyett csak 8 százalékkal emelnék, míg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége azt szeretné, ha december elseje helyett csak jövő januártól emelnék a legalacsonyabb béreket.A lap azt írja: a munkáltatókkal szemben a kormányoldal továbbra is a múlt heti javaslatot támogatja, ami akkor két szakszervezet, a Liga és a Munkástanácsok álláspontja volt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a most csütörtöki VKF-ülésen azt mondta: a kormány örülne a két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésnek, mert ez plusz fogyasztást generálna. Ezt a GDP-bővülés szempontjából létfontosságúnak nevezte, de azt se felejtsük el: mivel a magyar költségvetés bevételeinek 52 százalékát a fogyasztást terhelő adók biztosítják, az államnak is nagy szüksége lenne a béremelésre, és az ebből fakadó fogyasztásbővülésre.