A munkaadók kisebb és későbbi béremelést szeretnének, Nagy Márton a kormány nevében a szakszervezeti javaslat mellé állt.

A kormány új törvényjavaslata alapján az állami alkalmazottak béréből ezentúl nem utalnák tovább automatikusan a szakszervezeti tagdíjakat. A szakszervezetek szerint ez diszkrimináció.

Macron lemondását követelte a dühös tömeg.

A Református Egyház Zsinati Oktatási Iroda vezetője szerint politikai manipuláció a sztrájk, és törvénytelen.

Így mintegy tízezer dolgozónak nő majd 15 százalékkal az alapbére.

A munkáltatók kérték, de ők sem tudták, hogy végül rászánja magát a kormány. A szakszervezetekkel pedig nem is tárgyaltak.

A számos szakszervezet támogatásával megvalósult tüntetésen azt akarták megmutatni, hogy „a betegágyak mellett mi, a méltánytalanul kiszolgáltatottak állunk!”

A történtek miatt a szövetségek az Alapvető jogok biztosához és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetéhez fordulnak jogorvoslatért.

Szerintük a mostani helyzet humanitárius katasztrófával fenyeget.

A Munkástanácsok Országos Szövetségét vezető Palkovics Imre szerint már a következő kormányülésen foglalkozhatnak a javaslatával.

Tavasszal hetekre leállt a termelés a hazai ipar legfontosabb szereplőinek üzemeiben, most nyoma sincs még a szándéknak sem, pedig a járványveszély sokkalta nagyobb, mint volt akkoriban. A munkáltatók mostanra hatékony kontaktkutatók és tesztelők lettek, akik a járványszkeptikusságnak legfeljebb a fejekben hagynak helyet. Aki nem viseli a maszkot, mehet a levesbe.

Átlagosan 8 százalékkal emelkedik a Magyar Posta dolgozóinak fizetése.

Terroristákhoz hasonlította a pedagógusokat a köznevelésért felelős államtitkár.

Követeléseik megfogalmazása után a szakszervezetek Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságot alakítottak.

A túlóratörvény visszavonása mellett a rendkívül korlátozó sztrájkjog újraszabályozását is követelik.