A hatóságok közlése szerint közel ezer embert vettek őrizetbe a francia utcákon szombaton, miközben a belügyminisztréium szerint 400 ezer, a tüntetéseket szervező szakszervezetek szerint pedig 800 ezer ember tiltakozott Franciaország-szerte.

A nagyrészt békés tüntetésekkel teli nap után a rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be a tüntetők szétszórására számos városban, többek között Párizsban, míg Marseille-ben barikádokat gyújtottak fel, Bordeaux-ban pedig az emberek letépték egy üzlet deszkáit. Most sikerült elkerülni a múlt hétvégén tapasztalt kiterjedt zavargásokat és fosztogatásokat, amelyek Franciaország modern történelmének egyik legsúlyosabb rendzavarásához vezettek.

Körülbelül 70 ezer rendőrt vetettek be, és több városban is korlátozásokat vezettek be annak érdekében, hogy a megélhetési költségek és a rossz iskolai körülmények miatt kialakult legújabb tüntetéseket ne kísérjék fosztogatások és gyújtogatások.

Emmanuel Macron elnök a hét elején rendeletet hozott, amely szerint csak az elismert szakszervezetek által szervezett tüntetések engedélyezettek. Az elmúlt napokban gyorsított bírósági eljárások során több száz embert ítéltek börtönbüntetésre rongálás, gyújtogatás és kifosztás vádjával - írja a BBC.

Az elnök szerint ultrabaloldali csoportok meg akarják dönteni a köztársaságot, az osztrák külügyminiszter szerint külföldi befolyásra utaló jelek vannak a franciaországi zavargások mögött. Franciaország mellett Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Albániában is hetek óta tömegek tüntetnek. Az elégedetlenség hátterében országonként más-más sérelmek állnak, de az iskolák állapota, a lakhatás és az élelmiszerek drágulása, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás több helyen is közös ügy.