A Belügyminisztérium októbertől azt kommunikálja, hogy elenyésző kisebbség, mindössze 1200 tanár hagyta el a pályáz a státusztörvény miatt, ami durván a tanárok 1 százaléka. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban kikérte a tankerületi központok adatait, amiket többnyire meg is kapott, kivéve egy-egy esetet, amikor a tanároktól kellett beszerezni a nem hivatalos adatokat.
A G7 cikkében összeszedte a távozók arányait, és hogy miért ferdítés, amit a kormány kommunikál az ügyben.
A Közép-Pesti Tankerületből például csak szeptemberben 103-an mondtak fel, míg januártól szeptemberig pedig 160-an. Ez a 4700 fő durván 3,5 százaléka. 4 éves intervallumban ez nem kiugró szám, mivel 2022-ben összesen 402 fő, míg 2021-ben 264 fő távozott.
Összességében csak szeptemberben 1200-nél is többen mondtak fel az állami szektorban dolgozó tanárok, ezt a számot sulykolja a kormány.
A július 15. és augusztus 1. között felmondott, valamint a szeptemberben kilépett alkalmazottak összesített száma azonban legalább 2471 fő. Ha ezzel az időintervallummal számolunk, több Tankerületben is kirívóbb számokat kapunk az előző évek teljes felmondási számaihoz hasonlítva. Másfél hónap tehát közel annyian mondtak fel, mint a tavalyi év felében, vagy a tavalyelőtti év háromnegyedében.
A másik csúsztatásra lehetőséget adó pont, hogy az összes tanár száma, amihez képest egy százalék körüli a felmondás aránya, az állami, egyházi és alapítványi szektor összesített száma. A távozók száma azonban csak az állami szektorra vonatkozik.
Bár erről pontos adatuk nincs, de többen utaltak arra, hogy a státusztörvény elleni, és az oktatásfejlesztési melletti kiállásban a gimnáziumi és a fővárosi tanárok felülreprezentáltak voltak. Így az is könnyen meglehet, hogy ebből a közel 19 ezres szektorból távoztak többen, ami ismét más arányokat mutat.