A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint nem emelnék eléggé a minimálbért és a garantált bérminimumot

Szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást, kevesli ugyanis az emelés mértékét – közölte a MSZSZ.

Az MSZSZ elnöke, Zlati Róbert Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter állítására reagált, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd „nyilvánvalóan politikai okokból” a megállapodást sem írja alá.

A szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, és végig ki is tartott amellett, hogy kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozóknak, és a béremelést az MSZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.

Az elnök szerint a szervezet makacs elszántságát nem pártpolitikai okok vezérelték, hanem szociális érzékenység: nagyobb emelést szeretett volna elérni a garantált bérminimumért dolgozóknak. Nem akadályozták a tárgyalásokat, csak kitartottak a garantált bérminimumért dolgozó legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett – mondta.

Az MSZSZ elnöke szerint az év egészére 17,5-17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, és a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban. Nekik a 10 százalékos mérték nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést, de jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók, akik most 15 százalékos emelést fognak kapni – mondta.

Zlati Róbert szerint a minimálbér és a bérminimum közötti különbség csökkenését, illetve azt a kormányzati elképzelést, hogy a két tételt 4 év alatt össze kell olvasztani és az országos bérminimumot felváltani egy ágazati bértarifarendszerrel, csak akkor lehetne elfogadni, ha a megállapodásban a kormány garanciát vállalna az ágazati bértarifarendszer létrejöttét ösztönző konkrét intézkedésekre: jogszabály-módosításra, az ágazati párbeszéd erősítésére és a megállapodásokat elősegítő ösztönzőkre. (MTI)