Törvénymódosítással törölné el Semjén a munkahelyi kötelező orvosi vizsgálatot
2023 november 15., 08:58
Megdöbbentette a Magyar Orvosi Kamarát az, hogy a kormány eltörölné a munkahelyi kötelező orvosi vizsgálatokat
Tegnap virradóra derült ki, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedd éjjel benyújtott egy törvényjavaslatot a „hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról”, amiben szerepelt az is, hogy
a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat.
Fotó: Németh Dániel/444
A Magyar Orvosi Kamara ma közleményben reagált a hírre, mint írták: megdöbbenéssel értesültek a kormány azon szándékáról, hogy a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatokat el kívánják törölni.
„Annál is inkább, mivel a 2023.11.14-én megtartott 46. Medicina Fórum konferencián Takács Péter államtitkár még arról beszélt, hogy jobban ki kell használni a munkaköri alkalmasságvizsgálatokban rejlő potenciált, pár órával később viszont már ezzel ellentétes tartalmú törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek” - áll a közleményben.
A MOK arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés több millió magyar munkavállaló egészségi állapotát és a gazdaság teljesítőképességét egyaránt negatívan érinti. Mint írják: a „felnőttkori alkalmasságvizsgálat mind munkavállalói, mind népegészségügyi szempontból fontos, hiszen a szűrővizsgálatok során a betegségek még korai, jól kezelhető szakban diagnosztizálhatóak és kezelhetőek.”
A kamara álláspontja szerint gazdasági szempontból is belátható, hogy az a havi 1000-2000 forint, amit a munkáltatók e célból a munkavállalóikra költenek, nem jelentene túl nagy megtakarítást, miközben mondjuk egy hosszabb táppénzes állomány vagy egy munkaügyi per és kártérítési eljárás ennél jóval nagyobb kiadást eredményez.
A MOK arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszabálytervezet a munkáltatók munkavédelmi felelősségét nem érinti, az összes munkaegészségügyi szolgáltatást a jövőben is kötelesek biztosítani, az egészségkárosodásokkal kapcsolatban továbbra is 100 százalékos kártérítési felelősséggel tartoznak majd. Így tehát - figyelmeztet a kamara - az a munkáltató, aki az alkalmasságvizsgálatok megszüntetése mellett dönt, kizárólag azt az esélyt veszíti el, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát.
„A törvénymódosítás elfogadása esetén a munkáltató adminisztratív terhei nem csökkennek érdemben, gazdasági veszteségei, kiadásai várhatóan nőni fognak, a dolgozók megbetegedéseit később, nehezebben gyógyítható szakban diagnosztizálják, és a munkaképes népesség jelenleg sem kielégítő általános egészségi állapota tovább romlik majd, milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozva” - zárult a közlemény.
A miniszterelnök-helyettes által benyújtott javaslatot nem csak a Magyar Orvosi Kamara kritizálta.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) például egyenesen „Halálba kergetheti a dolgozókat Semjén új javaslata” címmel adott ki közleményt, amelyben annak a veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben elmaradnak a rendszeres orvosi ellenőrzések, „akkor nem derülhet ki az sem, hogy munkahelyi ártalmaktól betegedhetnek meg az emberek.” Úgy fogalmaztak: „A cégek fizetik ma a jelenlegi jogszabályok alapján az alkalmassági vizsgálatokat, amelyek során kiderülhet, hogy a dolgozó egy akkugyárban mennyi nikkelt szippant be, vagy egy műszakos dolgozó keringési és szívelégtelenségi panaszban szenved. Ezek a vizsgálatok a jövőben kevés kivételtől eltekintve megszűnnének, azzal a képtelen indoklással, miszerint az intézkedésre a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében van szükség.”
A VDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss uniós kutatás szerint egy átlag magyar 74,3 évig él, ami nagyon messze van az EU-s átlagtól, Magyarország a sereghajtók táborát erősíti. „Lehet, hogy nem ismeri a kormány ezt az adatot? Ha ismerné, elképzelhetetlen, hogy egy ilyen helyzetben normális törvényhozó áldását adná egy ilyen törvényjavaslat életbe léptetésére” - tették fel a kérdést.
(MTI)