Orbán: A nyugat-balkáni EU-tagságáért hajlandók vagyunk fizetni, az ukránért nem

Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítéséért szállt síkra Orbán Viktor a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján Budapesten.

A miniszterelnök szerint az Európai Unió nem tudja eldönteni, mit gondoljon a nyugat-balkáni, nem EU-tag országokról. (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia van ebben a térségben, Magyarország a felsoroltak közül a legjobb viszonyt Szerbiával ápolja.)

Orbán „geopolitikai luknak” nevezte a Magyarország és Görögország közötti, EU-n kívüli térséget. Arra figyelmeztetett, hogyha ezeket az országokat nem integráljuk, akkor másoknak is lesznek tervei ezekkel az országokkal. (Itt alighanem az oroszokra gondolt, akik a történelmet és a vallást tekintve is közel állnak a szerbekhez, a Nyugat-Balkán legjelentősebb EU-n kívüli országához. Az ukrajnai háború kitörése óta ráadásul csökkent az EU-pártiak aránya, a 40 százalékot sem éri el, az oroszok iránti szimpátia pedig folyamatosan nő.)

De ott van Kína is, nekik is komoly terveik vannak. Orbán szerint a szerb-kínai szabadkereskedelmi megállapodás nem férne össze az EU-tagsággal, de a szerbek jól teszik, ha több vasat is a tűzben tartanak, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.

Orbán támogatja, hogy az EU 2024 és 2027 között a növekedés érdekében adjon kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatást és négymilliárd euró kedvezményes hitelt a nyugat-balkáni országoknak. Magyarország a nyugat-balkáni országok integrációja érdekében szívesen fizet be és vállal többlet pénzügyi terhet, de Ukrajna érdekében nem, mondta.

Miről beszélt még?

Az orosz-ukrán háborúról. Az EU a háború előtt egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő. Ez összeomlott, Európa biztonságának jövőbeli garanciája nem tisztázott.

Az EU jövőjéről. Magyarország a jogkörök egy részét vissza akarja venni Brüsszeltől, vagyis a decentralizációt erősítené. Nem így az országok egy másik csoportja, amelyik további jogköröket venne el a tagállamoktól. „Amit a kommunizmusban láttunk, az most Brüsszelben ismétlődik: a jog a politika szolgálólányává válik” - mondta.

(Az MTI alapján)