És „kifejti álláspontját az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében”.
És „kifejti álláspontját az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében”.
Orbán Viktor ezt a határozatot lobogtathatná a következő uniós csúcson.
Ha nem vigyázunk, akkor mások nyomulnak be a Nyugat-Balkánra.
Különösen Ukrajna csatlakozása rendezné át jelentősen a költségvetési viszonyokat az unión belül, sok tagállamnak nettó befizetővé kellene válnia.
Pedig az EU-ban Várhelyi Olivér magyar biztoshoz tartozik a terület.
Timothy Garton Ash-sel, az Oxfordi egyetem történész professzorával arról beszélgettünk, merre tolja az EU-s integrációt az orosz-ukrán háború, megnyerheti-e bárki ezt a háborút és mit érhet el Orbán Viktor a szankcióellenes retorikával.
Többek között a nyugat-balkáni országgal, Ukrajnával, Moldovával és Grúziával bővülhetne az EU, ami a jelenlegi konszenzusos szavazásról fokozatosan áttérhetne a többségi szavazásra.
A Bizottság elnöke szerint fel kell készülnünk, hogy két fokkal lejjebb tekerjük a fűtést a következő télen. Az EU-csúcson az orosz gázelzárási fenyegetés ellenére további fegyvereket ígértek Ukrajnának. A bolgár és a magyar kormány is sok fejtörést okoz a többieknek.
Tovább bővülhet a bővülés az Európai Unióban.
Úgy tudják, Várhelyi Olivér nyíltan tárgyal Milorad Dodikkal Bosznia-Hercegovina feloszlatásáról.
A szófiai kormány szerint macedón nyelv sincs, mert az igazából bolgár. Az EU-s csatlakozási tárgyalások akadályozásával fenyegetnek, ha ezt Skopje nem ismeri el.
A mihamarabbi EU-csatlakozás érdekében.
Baráti szavakat, az eddigieknél több pénzt ígértek csak nekik. A magyar és az osztrák kormány sürgették leginkább a bővítést, a franciák ellenezték legnyíltabban.
Montenegró és Szerbia pedig 2025-re tag lehet.
A magyar kormány már 2022-re javasolja a csatlakozást, a szlovén kormány szerint '25 se reális.