Valami olyasmit mondott: „Látta, mi történt Ficóval, nagyon óvatosnak kell lennie”, de azt állítja, nem úgy értette.

És „kifejti álláspontját az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében”.

Orbán Viktor ezt a határozatot lobogtathatná a következő uniós csúcson.

Ha nem vigyázunk, akkor mások nyomulnak be a Nyugat-Balkánra.

Különösen Ukrajna csatlakozása rendezné át jelentősen a költségvetési viszonyokat az unión belül, sok tagállamnak nettó befizetővé kellene válnia.

Pedig az EU-ban Várhelyi Olivér magyar biztoshoz tartozik a terület.

Timothy Garton Ash-sel, az Oxfordi egyetem történész professzorával arról beszélgettünk, merre tolja az EU-s integrációt az orosz-ukrán háború, megnyerheti-e bárki ezt a háborút és mit érhet el Orbán Viktor a szankcióellenes retorikával.

Többek között a nyugat-balkáni országgal, Ukrajnával, Moldovával és Grúziával bővülhetne az EU, ami a jelenlegi konszenzusos szavazásról fokozatosan áttérhetne a többségi szavazásra.

A Bizottság elnöke szerint fel kell készülnünk, hogy két fokkal lejjebb tekerjük a fűtést a következő télen. Az EU-csúcson az orosz gázelzárási fenyegetés ellenére további fegyvereket ígértek Ukrajnának. A bolgár és a magyar kormány is sok fejtörést okoz a többieknek.

Tovább bővülhet a bővülés az Európai Unióban.

Úgy tudják, Várhelyi Olivér nyíltan tárgyal Milorad Dodikkal Bosznia-Hercegovina feloszlatásáról.

A szófiai kormány szerint macedón nyelv sincs, mert az igazából bolgár. Az EU-s csatlakozási tárgyalások akadályozásával fenyegetnek, ha ezt Skopje nem ismeri el.

A mihamarabbi EU-csatlakozás érdekében.

Baráti szavakat, az eddigieknél több pénzt ígértek csak nekik. A magyar és az osztrák kormány sürgették leginkább a bővítést, a franciák ellenezték legnyíltabban.

Montenegró és Szerbia pedig 2025-re tag lehet.