Orbán: Brüsszel a lengyel választásokat várja a magyar uniós forrásokkal
2023 szeptember 29., 08:48
Egy kiszivárgott EU-s tanulmány szerint 250 milliárd euróba kerülne az unió jelentős bővítése
Az elmúlt időben nagyon sok szó esett az Európai Unió további bővítéséről, Ukrajna és Grúzia/Georgia felvétele is egyre többször téma Brüsszelben. Egy kiszivárgott uniós dokumentum szerint viszont ez, amellett, hogy számos előnnyel is járna, nagyon sokba kerülne az unió tagállamainak. Az Európai Tanács titkársága által összeállított tanulmány szerint
kilenc új tag, köztük Ukrajna felvétele a jelenlegi költségvetési szabályok szerint 256,8 milliárd euróba kerülne a tagállamoknak. A tanulmány, amelyet a Financial Times szerzett meg, azzal a forgatókönyvvel számol, hogy a hat balkáni ország (Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegro, Észak-Macedónia, Koszovó és Albánia) mellett Ukrajna és Grúzia is az unió tagjává válik. Ebben az esetben, a jelenlegi támogatási és költségvetési rendszer feltételeivel számolva, csak Ukrajnának 96,5 milliárd euró agrártámogatás járna egy hét éves költségvetési periódusban, az ország emellett pedig 61 milliárd euró kohéziós támogatásra is jogosult lenne. Egy ilyen szcenárióban Ukrajna kapná a legtöbb agrártámogatást Franciaország helyett. Az Ukrajnán kívüli nyolc országnak 29,9 milliárd euró járna a Közös Agrárpolitika támogatásaiból.
Hogy ezt az unió kigazdálkodja, sok tagállamnak nettó haszonélvezőből nettó befizetővé kellene válnia, vagyis többet kellene befizetnie a közös kasszába, mint amennyit támogatásként kap. A tanulmány azzal számol, hogy egy ilyen esetben például Csehország, a három balti ország, Szlovénia, Ciprus és Málta például elesne a kohéziós támogatásoktól. Emellett a már most is sokat befizető tagállamok, így Németország, Franciaország és Hollandia számára is nőne a pénzügyi teher.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy mindezzel együtt számos előnnyel is járna egy ilyen nagyszabású bővítés, az unió népessége, 66 millió fővel 517 millióra nőne, ami az uniós munkaerőhiányt is enyhíthetné és a belső piacot is jelentősen növeli. Emellett az unió geopolitikai jelentősége is növekedne. Mindezzel együtt, jegyzi meg a tanulmány, a bővítés költségei jelentős kihívást jelentenek, amelyekkel foglalkozni kell ahhoz, hogy az unió polgárai elfogadják, sőt, támogassák a bővítést. A Financial Times-nak nyilatkozó szakértő szerint a tanulmány arra is rámutat, hogy az EU további bővítése, különösen Ukrajna felvétele esetén alapjaiban kellene átgondolni az unió költségvetési rendszerét.
A Financial Times cikkében nem ír arról, hogy Magyarországot hogyan érintené a bővítés, így nem tudni, hogy a tanács titkárságának számításai szerint Magyarország is azok közé esne-e, amely országok nettó befizetővé válnának. A magyar kormány mindenesetre nagyon támogatja a bővítést, legalábbis, ami a nyugat-balkáni országokat illeti. Ukrajna uniós tagságának lehetőségeiről Orbán Viktor múlt hét pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy addig nem lehet tárgyalni erről, amíg a háborúnak nincs vége, és nem tudni, Ukrajna mekkora területtel és népességgel csatlakozna az unióhoz.
A Financial Times hangsúlyozza, hogy a tanulmányt nem az Európai Bizottság készítette, amelynek bővítésért felelős biztosa jelenleg a magyar Várhelyi Olivér.